|
Ralung kolostor
A Ralung kolostor (wylie: ra lung dgon), a tibeti buddhizmus drukpa vonal hagyományos székhelye a Karo-hágótól délre, Tibet nyugati részén, az Cang régióban. A kolostort 1180-ban alapította Csangpa Gyare, az 1. gyalvang drukpa, Lingdzse Repa egyik tanítványa, aki a drukpa vonal alapítója volt.[1][2] A drukpa iskola ma is jelentősnek számít és sok hívet számlál Tibet déli, északi és keleti részén, valamint Bhutánban, ahol valójában az ország neve a 17. század óta hivatalosan Dru Ü, azaz a drukpa vonal országa. Egy magyarázat szerint a kolostor a nevét onnan kapta, hogy a körülötte lévő hegyek olyanok, mintha a lótusz szirmai szívet formáznának.[3] Egy másik magyarázat szerint a ra, kecske és a lung jóslat szavakból tevődik össze, tehát a kolostor nevének jelentése kecske jóslat, ugyanis állítólag egy kecske jósolta meg, hogy hol építik majd meg a kolostort.[4] FekvéseA kolostor a mai Tibeti Autonóm Terület Gyance megyéjében néhány kilométerre a Nakarce és Lungmar településeket összekötő úttól, a bhutáni Gasza körzettől közvetlenül északra. Korábban kereskedelmi útvonal futott a Himalája magas Jakla-hágóján keresztül, amelyen keresztül délre is eljuthatott a Ralung hatása. A kolostort 6-7 ezer méter magas gleccserek veszik körül és a kezdetektől fogva a helyszínt hagyományosan szerencsésnek tartják. TörténeteBhután alapítója, az 1. gyabdrung rinpocse, Ngavang Namgyal, a Ralung kolostor 18. apátja volt. Miután 1616-ban elszökött Tibetből, egyesítette a bhutáni háborús törzseket, akikkel sikeresen felvették a harcot Tibet ellen, megerősödött a nemzeti öntudat és végül megalapították azt a kettős kormányzási rendszert, amely a mai napig fennmaradt ugyan, ám a formája megváltozott, és ma úgy nevezik, hogy Bhután királyi kormánya. A penden drukpa vonal
Galéria
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
