Rodonit
A rodonit a szilikátásványok osztályába, az egyszeres láncú láncszilikátok (inoszilikátok) alosztályába a piroxenoid csoportba tartozó triklin ásvány. Kémiailag mangán(II)-szilikát (MnSiO3). Kovamangánnak és pajsbergitnek is nevezik. Színe alapvetően rózsaszín, de vörös, lila, barna árnyalatokban is fellelhető. Ha nagyobb mennyiségben tartalmaz alkáli vagy alkáliföldfém szennyezést zöld és sárga színben is előfordul. Erős napsugárzás hatására levegőn megbarnul, mert mangán(IV) vegyületek képződnek, például barnakő (MnO(OH)2), illetve mangán(IV)-szilikát. Elnevezése a görög ῥόδος (rodosz), rózsás, rózsaszín szóból ered. A rodonitban gyakran fordulnak elő más elemek, mint a vas, cink, magnézium, kalcium, nátrium. A több, mint 20% CaO-t tartalmazó változatot bustamitnak (nevét Anastasio Bustamantéról (1780–1853) kapta, aki háromszor is Mexikó elnöke lett) , a 7% ZnO-t tartalmazót pedig fowleritnek (nevét Samuel Fowlerről (1779–1844), a New Jersey-i mineralógusról, bányatulajdonosról és képviselőről kapta) nevezik. ElőfordulásaA rodonit elsősorban a paleozoikumban (földtörténeti ókorban) keletkezett ásványos kőzetekben, kisebb mennyiségeben a mezozoikumban (földtörténeti középkorban) keletkezett üledékes kőzetekben található. Legnagyobb mennyiségben az Urál-hegységben fordul elő. Svédországban Pajsberg vidékén, Olaszországban Piemontban, Németországban a Harz-hegységben, Ausztráliában és Dél-Amerikában is jelentős lelőhelyek vannak. Észak-Amerikában, New Jersey közelében 17 centiméter hosszú kristályokra is bukkantak. A Kárpát-medencében Kapnikon, Betléren, Csucsom környékén és Rézbányán fordul elő. FelhasználásaOroszországban vázákat és dísztárgyakat készítenek belőle. A ásványgyűjtők szívesen vásárolnak különböző lelőhelyekről származó mintákat, elsősorban szín és formagazdagságuk miatt. Képgaléria
Érdekességek
Források
|