Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin

Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin
Scsedrin és Pliszeckaja 2009-ben
Született	1932. december 16. (92 éves)[1][2][3][4][5] Moszkva[6][2][7]
Állampolgársága	litván (1991–) orosz
Házastársa	Maja Mihajlovna Pliszeckaja (1958–2015)
Foglalkozása	zeneszerző zongorista zenepedagógus librettista egyetemi oktató filmzeneszerző
Iskolái	Central Music School (1941–) Moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatórium (1950–1955)
Kitüntetései	Golden Medal for Merit to Culture A Haza Szolgálatáért érdemérem 2. fokozata Lenin-rend A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Méltóság Érdemrendje Order of Saint Anna, 3rd class A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic Becsületrend Golden Mask A Haza Szolgálatáért Érdemérem 1. fokozata Order for Merits to Lithuania Gloria Artis-érem Szent Anna-rend A Szovjetunió Állami Díja (1972) a Szovjetunió népművésze (1981) Lenin-díj (1984) az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1992)
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin, oroszul: Родион Константинович Щедрин (Moszkva, 1932. december 16. –) szovjet-orosz zeneszerző, zongoraművész, a Szovjetunió népművésze (1981).

Legismertebb kompozíciója a Кармен-сюита (Carmen-szvit) című Bizet operájából készült balettzenéje (1967). A szinte minden műfajban alkotó komponista fő műve a gyermekkorától rajongott Gogol-regényből, tíz éven át saját librettójára írott Мертвые души (Holt lelkek) című operája (1977).

Felesége 1958-tól a balerina haláláig Maja Pliszeckaja volt.

Édesapja is zeneszerző volt, az alapokat tőle sajátította el. A még zongoraművésznek készülő Scsedrin 1941-től a Moszkvai Központi Zeneiskolában tanult. A Nagy Honvédő Háború idejére családjával együtt Szamarába evakuálták. 1944-től a Moszkvai Kórusiskola diákja volt. 1950-ben került be a Moszkvai Konzervatóriumba. Zeneszerzést Jurij Saporin osztályában, zongorát Jakov Fliernél tanult. Az 1955-ös végzés után pianistaként működött.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A balett bemutatója 1967-ben volt Maja Pliszeckajával a címszerepben, aki Scsedrin felesége volt. Ugyancsak 1967-ben a Kubai Nemzeti Balett is bemutatta, ott Alicia Alonso volt a főszereplő. Az előadások bejárták a világot, az oroszból két (1969, 1978), a kubaiból három filmváltozat (1968, 1972, 1973) is készült.

Állítólag Scsedrin a felesége számára szeretett volna Sosztakoviccsal íratni egy szvitet a Carmenből, de ő a feladatot finoman, ám határozottan visszautasította, ezért Scsedrin maga írta meg, amit a Bolsoj be is mutatott, de a premiert követően az előadást betiltották, mert túlságosan túlfűtöttnek és erotikusnak találták. Aztán vagy háromszáz előadást ért meg csak New Yorkban.^[8]

• A púpos lovacska (Pjotr Pavlovics Jersov meséjéből); 1960
• Carmen-szvit (Bizet operájából); 1967
• Anna Karenina (Tolsztoj regénye alapján); 1972
• Sirály (Csehov nyomán); 1980
• A kutyás hölgy (Csehov nyomán); 1985

• Nem csak szerelem (Sz. P. Antonov elbeszélései alapján); 1961
• Holt lelkek (Gogol műve nyomán); 1977
• Lolita (V. V. Nabokov regényéből), 1992
• Очарованный странник (Leszkov elbeszéléséből); 2002
• Боярыня Морозова (Avvakum protopópa és Morozova önéletírása nyomán); 2006

• Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkai Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. 344. l. ISBN 9633305403
• Neef, Sigrid: Handbuch der russischen und sowjetischen Oper. 2., durchges. Aufl. Berlin, 1988. Henschelverlag. S. 551–562 ISBN 3362002579
• Оперные либретто. Краткое изложение содержания опер. 5-е изд., испр. Москва, 1981. «Музыка». Т. 1. с. 234–242

Ez a zenével kapcsolatos személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!