Romániai katolikus egyház
A romániai katolikus egyház a Romániában található római katolikus, görögkatolikus és örmény katolikus egyházmegyék összességét jelöli. Noha ezek az egyházak elkülönülnek és saját szervezeti felépítéssel, hierarchiával és intézményrendszerrel rendelkeznek, a Romániai Katolikus Püspöki Konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják. A 2002-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 4,7%-a (1 028 401 fő) római katolikus és 0,9%-a (195 481 fő) görögkatolikus.[1] A romániai magyarság felekezeti megoszlása szempontjából az egyház a második legnépesebb történelmi magyar egyháznak számít (a református után). A római katolikus hívek 57%-a magyar. EgyházszerveződésAz országban 2 érseki tartományban összesen 6 római katolikus egyházmegye található, melyek közül 2 főegyházmegye. A görögkatolikus egyház egyetlen érseki tartományát 6 egyházmegye alkotja, melyből egy főegyházmegye. Az örmény katolikus ordináriátus külön egyházmegyét alkot, ugyanakkor az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.[2] Az országban található egyházmegyék:
Továbbá Bukarestben székel a Romániai Apostoli Nunciatúra, mint a pápa küldöttje és a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia mely az ország egyházmegyéinek munkáját hangolja össze. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közvetlenül az Apostoli Szentszék joghatósága alá tartozik, és a többi egyházmegyétől függetlenül működik. HívekRómai katolikusokA romániai római katolikus hívek elsősorban Erdélyben és Moldvában, illetve a fővárosban és a regát nagyobb városaiban élnek. Az erdélyi római katolikusok elsöprő többsége magyar nemzetiségű. A romániai magyarok közül 587 033 ember vallotta magát római katolikusnak a 2002-es népszámlálásokon (ezzel a magyar hívek a teljes romániai római katolikusság 57,08%-át teszik ki). A híveknek csupán egy töredékét teszik ki az egykor sokkal jelentősebb számú német (főként bánsági és szatmári sváb) katolikusok, illetve a román katolikusok. Utóbbiak, a kisebb, hagyományosan római katolikus csoportoktól eltekintve (például az avasi románok, az úgynevezett "vasányok" egy kisebb része hagyományosan római katolikus), leginkább Moldvából települtek át, vagy vegyes házasságok elrománosodott sarjai. Jelentős román ajkú közösségek váltak görögkatolikusból római katolikussá a kommunizmus alatti erőszakos ortodox államegyházi törekvések elleni tiltakozásul (a Ceaușescu-rezsim üldözte és bebörtönözte a görögkatolikus papságot, a templomokat államosította és az ortodox egyház tulajdonába bocsátotta, a híveket az ortodox államvalláshoz csatlakozni kötelezték, eltekintve a magyar görögkatolikusoktól, akiknek a templomai megmaradhattak, noha papjaik szintén kegyetlen üldöztetésnek voltak kitéve). A moldvai római katolikusok többsége román ajkú hívő, eltekintve a magyar ajkú csángóktól. A magukat csángónak (vagy - kisebb részben - magyarnak) vallók aránya az összes katolikus mintegy negyedét teszi ki Moldvában, a magyar ajkú csángók azonban ennél kevesebben vannak. A főváros és a nagyobb regáti városok római katolikusai zömmel román nemzetiségű hívek, de természetesen ezekben is, ahogyan Moldvában is akadnak - főként Erdélyből áttelepült - magyar ajkú hívek. A legjelentősebb katolikus népességet tömörítő megyék: Hargita megye (212 937), Bákó megye (119 618), Kovászna megye (80 432), Temes megye (72 094), Szatmár megye (66 247) és Neamț megye (60 483).
* Megyék, ahol a magyarságon belül a katolikusok vannak (abszolút vagy relatív) többségben. A római katolikus egyházmegyék közül a legnépesebb a Gyulafehérvári főegyházmegye. Ezt követi a Jászvásári egyházmegye, a Temesvári egyházmegye és a nagyváradi római katolikus egyházmegye. A Bukaresti főegyházmegye a maga mintegy 91 500 hívével csupán az ötödik legnagyobb egyházmegyéje a romániai római katolikus egyháznak, egyedül a Szatmári egyházmegyénél népesebb.
* A hívek számát az egyház saját adatai szerint tüntettük fel GörögkatolikusokA görögkatolikus hívek elsöprő többsége Erdélyben él és román nemzetiségű. Az ország nyugati részein vannak jelentősebb magyar görögkatolikus gyülekezetek (főleg a Partiumban), az északi-északnyugati területeken pedig ruszin (ukrán) görögkatolikus közösségek is. A 2002-es népszámlálási adatok szerint az egyháznak 191 556 híve volt, akik közül 160 896 román, 19 645 magyar, 6 148 roma, 1 721 ukrán (ruszin, rutén), 1 542 pedig német volt. Az egyház saját kimutatásai ennél jóval több, 700 ezret meghaladó számú hívet számlálnak (szerintük a "rejtőzködés" oka az ortodox-görögkatolikus ellentét). A román görögkatolikus egyháznak egy főegyházmegyéje és öt további egyházmegyéje (köztük a Cantoni Szent György egyházmegye, Canton (Ohio) központtal). Folyamatosan küzd elállamosított tulajdonainak visszaszerzéséért, legalább a városokban. Noha nem igényelték vissza valamennyi templomukat, csak - számarányukhoz mérten - a legfontosabbakat, sok városban (így például Marosvásárhelyen vagy Naszódon) a mai napig sem kapták vissza azokat (olykor jogerős bírósági döntések ellenére sem), az ortodox egyház és számos ortodox politikus, közéleti és médiaszereplő részéről folyamatos akadályoztatásnak és támadásoknak vannak kitéve (lásd: román görögkatolikus egyház). Örmény katolikusokAz örmény katolikus közösségek Románia-szerte elvesztették örmény identitásukat, de megőrizték az örmény rítusú vallásgyakorlást. A Kárpátokon túli örmények közül kevesen katolikusok (inkább örmény apostoli ortodoxok). A maradék örmény rítusú közösségek (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár) inkább a magyarságba asszimilálódtak. Ez indokolta magyar ajkú apostoli adminisztrátor kinevezését az örmény egyházmegye élére. Intézmények
Püspöki konferenciaA püspöki konferenciát a római katolikus, görögkatolikus és örmény katolikus egyházi vezetők közösen alkotják. A konferencia tagjai:
Románia pápai nunciusa: Msgr. Miguel Maury Buendia címzetes érsek Kapcsolódó szócikkekGaléria
Források
Külső hivatkozások
|