Sándor Pál (filozófus)

Ez a szócikk a filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor Pál (egyértelműsítő lap).

Sándor Pál (Szolnok, 1901. április 1.^[5] – Budapest, 1972. február 21.)^[6] filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora.

Írói álnevei: Alexander Pál, Altenau Pál, André Gaillard,^[7] Gésmey Pál, Humble, Kelemen Lajos, Kollár Ferenc, Köhler Gusztáv, Paul Ravin, Safáry Ferenc, Kurt Sauerland, John Stuart Miller, J. St. Miller,^[8] Roger Steffens,^[9] Szalai György, Szolnoki Sándor Pál, Nicolaus Waubke.

Sándor Miksa városi pénztártiszt és Kohn Hermina (1868–1951) gyermekeként született. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1919-től a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja. A Tanácsköztársaság alatt a szolnoki KIMSZ szervezet vezetője volt. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték.

1921-ben Bécsbe emigrált, ahol 1925-ig a Bécsi Egyetemen filozófiát tanult. A KMP bécsi szervezeteinek és az Osztrák Kommunista Párt tagja. Az ifjúmunkás csoportban tevékenykedett. 1925-től 1927-ig újságíró volt.

1927-ben a KMP Külföldi Bizottságának utasítására hazatért, és még ebben az évben belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba (a Vági István vezette MSZMP-be) is. Közben magántisztviselőként dolgozott. Több cikke jelent meg a KMP legális kiadványában, a 100% című folyóiratban, amelynek betiltása után 1931–33-ban a Társadalmi Szemlét szerkesztette. 1926. december 23-án Budapesten házasságot kötött Szerényi Mózes tanító és Götzl Lujza lányával, Juliannával.^[10] 1929–30-ban néhány hónapig a Kommunista című lap szerkesztőbizottságának tagja is volt.

Ekkoriban számos kisebb ponyvát, füzetes regényt adott közre, tucatnyi álnéven, illetve ezek egy részén fordítóként tüntette föl álnevét. A második világháború alatt az Európa Könyvtár sorozatának szerkesztője, a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja volt. Többször letartóztatták. 1944-ben illegalitásba vonult.

1945 után a Magyar Kommunista Párt (MKP) Budapest, II. kerületi titkára, majd a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, és szerkesztője volt a Gazdaság című folyóiratnak. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták.

1954-ben rehabilitálták. 1954-től az Országos Fordító Iroda igazgatója volt. 1956 végén részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megszervezésében. 1956-ban és 57-ben az MSZMP Budapest V. kerületi pártbizottságának elnöke volt. 1958-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem marxizmus-leninizmus tanszékét vezette. Ebben az évben lett a filozófiai tudományok doktora. 1959-től haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a filozófiai tanszék vezetője volt.

• Marx vagy Hendrik de Man, Faust Kiadás, Budapest, 1934, 79 oldal
• Fasiszta munkakódexek (Korunk Könyvei sorozatban), 1934
• A történelmi materializmus története, Budapest, 1938
• Filozófiai lexikon 1-6, Faust Kiadás, Budapest, 1941
• Aristoteles, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat 1., 70 oldal
• Aquinoi Szent Tamás és Szent Ágoston, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat, 39 oldal
• A két Bacon:^[11] külön lenyomat a Filozófiai lexikonból, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat, 30 oldal
• Három orosz filozófus, Faust Kiadás, Budapest, 194?, Faust kis könyvei sorozat, 45 oldal
• A dialektika története, szerzői magánkiadás, Budapest, 1943
• Két magyar filozófus – Böhm Károly és Brandenstein Béla, Budapest, 1944
• Engels mint filozófus, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945
• A természettudományok fejlődése a Szovjetunióban, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945
• Filozófiai hátramaradottságunk okairól, Európa, Budapest, 1946^[12]
• Tervgazdaság és kapitalizmus, A „Gazdaság” kiadása, Budapest, 1947?
• Aristoteles logikája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1958
• A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon, Gazdaságtörténeti értekezések sorozat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 440 oldal
• A filozófia története Marxtól Leninig I-II. (egyetemi jegyzet), Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 1960-1961
• A filozófia története I–III., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
• Nicolaus Cusanus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965
• A klasszikus német filozófia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1966
• Az idős Schelling és a fiatal Engels (Különlenyomat a Magyar Filozófiai Szemle 1966. évi 4. számából), Budapest, 1966
• Henri Bergson filozófiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1967
• A filozófia is közügyǃ (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968
• Az ár ellen (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970
• Az ideológiáról, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972
• A két frankfurti iskola, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972
• A magyar filozófia története 1900–1945, I–II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1973
• A filozófia fejlődéstörvényei (sajtó alá rendezte: Tihanyi József), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975
• Sándor Pál-Lukács György-...: A marxista etika történetéből, Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, Budapest, 1984

• Az igazi József Attila, Hajnal, Budapest, 1940
• Költészet és nemzet (József Attila válogatott elméleti írásai), kiad., 1941
• A Népszava és a kommunisták a felszabadulás előestéjén (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1970/1-2. számából), Budapest, 1970
• Az anekdotázó Deák Ferenc, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986

• Szolnoki Sándor Pál: Szabadságos halottak, Új Kultúra, Budapest, 1924, 83 oldal
• Raszkolnyikov Szibériában, Gyarmati Ferenc Könyvnyomtató Műhely, 1933
• Fajok, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1936
• Safáry Ferenc: A cowboyok kapitánya, 1939
• Safáry Ferenc: 7-es erőd foglya, 1939
• J. St. Miller: Mindenki ártatlan!, (Timber Square),^[13] fordító: Safáry Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 193?, 192 oldal
• André Gaillard:^[14] Asszonyok a légióban, fordító: Safáry Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 1941, 160 oldal
• Roger Steffens: A toronyszoba lakója, fordító: Kollár Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 1941
• Paul Ravin: A veszedelmes hasonmás, fordító: Kollár Ferenc álnéven, 1943

• Bolond Istók – humoros játék három felvonásban – Petőfi után szabadon, Drach M., Pápa, 1933, 81 oldal

• Immanuel Kant: Egy világpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéről; ford., bev. Sándor Pál; s.n., Budapest–Wien, 1926 (Európa könyvtár)
• Dosztojevszkij levelei a börtönből; ford., bev. Sándor Pál; Európa Könyvtár, Wien, 1926 (Európa könyvtár)
• John Dos Passos: Elkallódott ifjúság; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Europa, Budapest, 193?
• Hegel: Ember és történelem; ford., bev. Sándor Pál; Codex, Budapest, 1942
• Uptain Sinclair: A szerelem kálváriája. Regény; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1942
• Lev Tolsztoj: 1812; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1942
• Aleksej N. Tolstoj: Marslakók között; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Budapest, 1943
• Makszim Gorkij: Az élet iskolája; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1943
• Bret Harte: Három társ; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Budapest, 1943
• Makszim Gorkij: Az anya; ford. Kollár Ferenc?? [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1944
• Marietta Saginian: Két világ határán; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1945 k.
• Uptain Sinclair: Rabszolgák. Regény; ford. Sándor Pál; Nova, Budapest, 1946
• Makszim Gorkij: Boldogtalan szerelem; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1946 (Európa regénytár)
• Julian Borchard: A marxi közgazdaságtan alapfogalmai; ford. Sándor Pál; Várkonyi Ny., Budapest, 1947 k. (Európa könyvtár)
• Richard Cumberland: Az öngyilkosok hajója; ford. Safáry Ferenc álnevén; Aurora, Budapest, 194?, 580 oldal

Számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban, a Magyar Filozófiai Szemlében, a Valóságban, napilapokban, egyéb kiadványokban.

• A kutatók egy része Sándor Pált tekinti József Attila felsőbb kapcsolatának a Kommunista Pártban, és őt okolják a költő kizárásával kapcsolatosan, illetve a párttal való kapcsolatának megromlásáért.^[15]

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Markovits Györgyi: Álnév-szótár, Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 1., Budapest, 1975
• Tamás Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata, Budapest, 1964
• Szerényi Imre: Sándor Pál, Szolnok, 1974
• Tihanyi József: Sándor Pálra emlékezve, in Népszabadság, Budapest, 1976. április 1.
• Seres László: Hetvenöt éve született Sándor Pál, in: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest, 1976. 1. sz.
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Kortárs magyar írók, 1945-1997 – Sándor Pál szócikk
• Markovits Györgyi: Filozófus író és a munkásmozgalmi irodalom; in: Magyar Könyvszemle, 1973/2., 193-201. old.
• Lengyel András: József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus" Archiválva 2016. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben