SanzonA sanzon francia eredetű daltípus. Jellemzője a komoly mondanivaló, az igényes költői fogalmazás. Gyakran költők megzenésített verseit jelenti; lírai, néha epikus szöveggel. A 19–20. század fordulóján Franciaországban keletkezett, a kabarékban tűnt fel. Eredetileg zongorakísérettel adták elő. Jellemzője a könnyed szórakoztatásra való törekvés volt, érzelmes, sikamlós vagy humoros – költői igényességű – szöveggel. A chanson szó már a 14. században is a dalok neve volt Franciaországban, természetesen még egészen más – szólóban vagy kórussal előadott világi dalok – műfaját jelölve ezzel. Híres sanzonénekesekFranciák
A francia sanzon a francia Wikipédián, ld. ott Oroszok
Az orosz sanzonról szóló szócikk az orosz Wikipédiában; ld. ott (ru) Magyarok
Műfaji kapcsolódásaA sanzon kapcsolódik az orfeumi pajkos, pajzán kuplék műfajához mint előzményhez. A műfaj felhígulása szentimentális dalokkal és gyermekdalokkal folytatódott az 50-es években (Évike az Állatkertben, Levél apukához, Tata kupi mi auto Jugoszláviában stb.). A kezdetek magyar szövegíróiAdy Endre, Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő, Szép Ernő, Tóth Árpád, Babits Mihály A kezdetek magyar zeneszerzőiReinitz Béla, Nádor Mihály, Buday Dénes, Huszka Jenő, Szirmai Albert További információk
|