Savaria Szimfonikus Zenekar

A Savaria Szimfonikus Zenekar Szombathely Megyei Jogú Város szimfonikus zenekara. A város legnagyobb és legrégebbi hivatásos zenei együttese. Múltja 1850-ig, az első helyi dalárda-egylet alapításáig nyúlik vissza. A zenekar jelenlegi formája 1962-ben jön létre a Városi Tanács Szimfonikus Zenekara és a zeneiskolai ifjúsági zenekar egyesítésével, alapító-karmestere Petró János volt. A korábban félfüggetlen társulat 1974-ben alakult át hivatásos együttessé, melynek a korábbi, jelenleg koncerthelyszínként működő Szombathelyi zsinagóga - azaz a Bartók Terem - próbateremként és koncerthelyszíneként is otthona.^[1]

1850-ben - az országban negyedikként - dalárda-egyletet alapítottak Szombathelyen,^[2] amelyet megszűnését követően 1863-ban újraszerveztek.^[3] Az egyesület keretein belül indult meg a városban a hivatalos zeneoktatás 1881-ben. A zenekari élet elindítását célzó első próbálkozás "A főgimnázium hangversennyel egybekötött táncvigalma" volt 1881. január 12-én.^[4] 1899. október 29-én megtartotta alakuló gyűlését a Vasvármegyei Kultúregyesület, amelynek keretében 1901. november 1-jén létre jött a Balassa Kálmán és Henne Ignác vezette Zenekedvelők Egyesülete. A város zenei életében fontos lépés és a későbbi működés célja a zenei műveltség terjesztése és a komolyabb zenei műfajok iránti érdeklődés felkeltése volt. A megalakulás után egy hónappal létrejött az egyesület zenekara,^[5] amely bemutatkozó hangversenyét 1902. április 26-án tartotta a színházban. 1906-ban Balassa Kálmán Budapestre költözött, hogy az Állami Operaház koncertmestere legyen. Távozásával megritkultak a komolyabb zenei események Szombathelyen, jóllehet a város vezetése még ugyanebben az évben létrehozta a Filharmonikus Egyletet.^[6] 1910-ben a két évvel korábban felépült múzeumot kibővítették egy kultúrházzal, amelynek nagyterme - egészen a Bartók Terem megnyitásáig - a szombathelyi hangversenyélet központja lett.^[7]

Az első világháború a város zenei életére is nagy csapást mért, a vonószenekar 1917-es újraalakításában nagy szerepe volt Koller Alfrédnak, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola hegedűtanárának. 1919-ben ezt egészítették ki a Magyar Királyi 5. „Mátyás király“ honvéd gyalogezred fúvósai, az újjáalakult nagyzenekar vezetője Balassa Kálmán hegedűművész. Ugyanebben az évben újjászerveződött a városi Kultúregylet is, mely zenei szakosztályának elnöke Katona József bankár, titkára Lomoschitz Pál tanár lett, a szervezet a Zenekedvelők Egyesülete háború előtti tevékenységét kívánta folytatni.^[6]

1928-tól a zenekar vezetője Dillmann Antal, aki a Soproni Szimfonikusokkal való szorosabb együttműködést szorgalmazta. 1933-ban a Háry-szvit előadáson a zenekart Kodály vezényelte. 1934-ben Bartók Béla: Magyar Parasztdalok című meghangszerelt zongoraművét itthon elsőként a Kultúregylet zenekara mutatta be.^[8]

A második világháború alatt a zenekar ismét szétzilálódott, sok zenész a harcok áldozata lett, illetve a fúvósokat adó katonazenekart Debrecenbe helyezték. Balassa és tanártársai tartották a lelket a város zenei életében a zeneiskolások közreműködésével szervezett hangversenyeikkel. A válságos időket követő újjászervezés fontos állomása volt a Szombathelyi Filharmóniai Társaság 1948-as megalapítása, melynek vezetője Pécsi István lett. A vármegyeház tanácstermében 40 zenekari tag jelent meg személyesen, a zenekar 60 fővel jött létre. A kultúréletre szintén fontos hatással volt, hogy 1949-ben Kodály Zoltán ajánlatára a Városi Zeneiskola igazgatója és a zenekar karmestere Lendvai Ernő zeneteoretikus lett, aki feleségével, Tusa Erzsébet zongoraművésszel 1954-ig voltak annak vezetői.

Lendvai karmesteri munkája nyomán a zenekar nagy sikereket ért el, 1953-ban felmerült az önállósodás is. Később ez mégsem történt meg, a Filharmóniai Társaság megszűnt és Szombathelyi Városi Tanács Szimfonikus Zenekara néven alakult újjá 1956-ban, karmesterei Bachmann Tibor és Endrődy Alfréd, 1960-tól pedig Schmidt Mihály. A zeneiskola növendékeiből álló zenekar neve ekkoriban Az Ifjúság Háza Kis Szimfonikus Zenekara, vezetője Petró János. A két együttes egyesülésével, Petró vezetése alatt, 1962-ben jött létre a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. 1974-ben önállósul és hivatásos zenekarrá alakul, ettől fogva napjainkig ebben a formában működik.^[9]

1977-től a Nemzetközi Bartók Szemináriumot Budapest helyett Szombathelyen rendezik,^[2] melyet Eötvös Péter zeneszerző irányításával 1985-ben fesztivállá bővítenek. Ennek programján rendszerint mesterkurzusok, koncertek, műhelytanácskozások, előadások, kiállítások és más, művészeti és tudományos események szerepelnek.^[10] 1990-ben a zenekar elnyeri a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat. 2009-től Vásáry Tamás zongoraművész a zenekar tiszteletbeli karmestere, 2014-től a zenekar vezetője és állandó karmestere a Junior Prima díjas Madaras Gergely fuvolaművész.^[11]