Seregély István (érsek)

	Seregély István
Született	1931. március 13.; Szombathely
Elhunyt	2018. december 31. (87 évesen); Nyíregyháza
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	egri érsek (1987. július 25. – 2007. március 15.)
Iskolái	Földes Ferenc Gimnázium (–1948); Központi Papnevelő Intézet (–1955); Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémia (1952–1956);
	egri érsek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1955. június 19. ; Szombathely
Püspökké szentelés	1987. július 25. ; Eger, Egri főszékesegyház
Szentelők	Paskai László (főszentelő); Marosi Izidor (társszentelő); Kovács Endre Gergely (társszentelő);
Hivatal	egri érsek
Hivatali idő	1987–2007
Elődje	Kádár László Gábor
Utódja	Ternyák Csaba
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Dékány Vilmos	1989. február 11.
Várszegi Asztrik	1989. február 11.
Ács István	1989. február 11.
Mayer Mihály	1989. február 11.
Takács Nándor	1989. február 11.
Keszthelyi Ferenc	1992. március 21.
Bosák Nándor	1993. június 15.
Ladocsi Gáspár	1994. május 14.
Márfi Gyula	1995. december 2.
Beer Miklós	2000. május 27.
Szabó Tamás	2002. január 12.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Seregély István témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az egri érsekről szól. Hasonló címmel lásd még: Seregély István (egyértelműsítő lap).

Seregély István (Szombathely, 1931. március 13. – Nyíregyháza, 2018. december 31.) magyar katolikus pap, egri érsek.^[3]

Pályafutása

Édesapja erdőmérnök volt. Családjával 1940-ben került Miskolcra; középiskoláit a ottani Fráter György Gimnáziumban végezte, ahol 1948-ban érettségizett. 1950-ben jelentkezett a Szombathelyi egyházmegye szemináriumába. Teológiai tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd a szeminárium bezárása után, 1952-től Budapesten a Központi Szemináriumban, illetve a Hittudományi Akadémián folytatta és fejezte be. Szombathelyen, 1955. június 19-én szentelte pappá^[3] Kovács Sándor szombathelyi megyés püspök, az 1957-ben az Oltáriszentség és a lelkipásztori hivatás vértanújává lett Brenner Jánossal és Kováts Ferenccel, az ÁVO későbbi áldozatával együtt.

1956-ig kisegítő studens volt Budapesten, majd káplánként működött 1956-tól Gyöngyösfalun, 1959-től Nyőgéren, 1960-tól Bagodvitenyéden, 1962-től Zalaegerszegen, azután 1963-tól 1974-ig a szombathelyi székesegyházban. 1960-ban védte meg teológiai doktori disszertációját. 1974-ben Fábián Árpád szombathelyi megyés püspök nevezte ki plébánosnak Kőszegszerdahelyre.^[3] 1980-ban itt ünnepelte ezüstmiséjét; plébánosi szolgálata (1974–1981) idején, a plébániához tartozó mind a négy templomot (kőszegszerdahelyi Mindenszentek-templom, velemi Szent Vid-templom, cáki Szent Péter és Pál templom és a kőszegdoroszlói Szent Márton templom) felújították. Irányításával a négy kőszeghegyaljai falu lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. 1981–1987 között Kőszegen volt plébános,^[3] ahol 9 templom renoválását szervezte, irányította.

1982-ben a kommunista állambiztonság III/III-1 (egyházi elhárítás) osztálya "Bánhegyi Gábor" fedőnéven beszervezte^[forrás?], a rendszerváltásig aktív kapcsolatként tartották nyilván. Bár beszervezettsége a rendszerváltás után nyilvánosságra került, ezzel kapcsolatban a nyilvánosságnak nem nyilatkozott.

Püspöki pályafutása

II. János Pál pápa 1987. június 5-én egri érsekké nevezte ki. Július 25-én szentelték püspökké az Egri főszékesegyházban.^[3] Jelmondata: „Christus est via veritas et vita” („Krisztus az út, az igazság és az élet”).

1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke,^[3] és ezzel együtt 1992–2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja volt, 1993-tól 2001-ig pedig a CCEE alelnöki tisztét is betöltötte. Részt vett az egyetem megalapításában, az egyházmegyék határainak rendezésében, az Apostoli Szentszék és Magyarország közötti megállapodás – az ún. Vatikáni szerződés – létrejöttében, valamint a Magyar Katolikus Rádió megalapításában.^[3]

2007. március 15-étől az egyházmegye apostoli kormányzója, 2007. június 9-étől nyugalmazott érsek volt. 2018. december 31-én hunyt el a nyíregyházi Papi Szociális Otthonban.^[4]

Művei

Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja. Elmélkedések; Don Bosco, Budapest, 2001^[3]
Krisztus az út, az igazság és az élet. Tizenöt év apostoli szolgálatban, 1-2.; Szent István Társulat, Budapest, 2002–2003^[3]
A magyar katolikus egyház a harmadik évezred küszöbén; Szent István Társulat, Budapest, 2003 (Haza a magasban)
A mi vendégünk története. Hittanregény; Szent István Társulat, Budapest, 2003^[3]
Nevelnek a szentek; Szent István Társulat, Budapest, 2005^[3]
Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Ádventi és karácsonyi gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2006
Magunkat nem hagyhatjuk el. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Seregély István egri érsekkel; Szent István Társulat, Budapest, 2007 (Pásztorok)
Szűz Mária levelei. Elmélkedések a rózsafüzér titkairól; Szent István Társulat, Budapest, 2007
Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Húsvéti gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2009
Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Nagyböjti gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2009
Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Püspöki gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2010
Jézus Krisztus keresztútja. Seregély István elmélkedései Faykod Mária lourdes-i stációszobrairól készült fényképeivel; Szent István Társulat, Budapest, 2010
Jézus Krisztus keresztútja; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2012
Tanúságtétel. Válogatás az egri Szent István Rádióban 2002-2010 között elhangzott jegyzetekből; Szent István Társulat, Budapest, 2012
A kereszténység a vallás koronája. Válogatás az egri Szent István Rádióban elhangzott jegyzetekből; Szent István Társulat, Budapest, 2013
Szűz Mária levelei. Elmélkedések a rózsafüzér titkairól; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2015
Örök életre születtünk. Válogatott rádiójegyzetek; vál., szerk. Seregély György; Szt. István Társulat, Bp., 2018

Elismerések

Fraknói Vilmos-díj (2005)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2011)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
↑ Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 2.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 963-361-626-3
↑ Elhunyt Seregély István, a katolikus püspöki közösség korábbi vezetője. SZEMlélek. (Hozzáférés: 2018. december 31.)

Források

További információk

Archbishop István Seregély, Catholic-Hierarchy (angol)
Dr. Seregély István érsek atya emlékkönyvének bemutatója^{[halott link]}
„A jó harcot megharcoltam” – Dr. Seregély István 25 éve püspök Archiválva 2014. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Stúdióbeszélgetés – Szent István Televízió Archiválva 2013. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Emlékkönyv Dr. Seregély István egri érsek aranymiséje alkalmából; szerk. Löffler Erzsébet, Seregély György; Egri Főegyházmegye, Eger, 2005

Előde:
Kádár László Gábor

Egri érsek
1987–2007

Utóda:
Ternyák Csaba

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[3ecbda5f0c2710282cd19eb0d8f3769e6334c68c-1] Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 24.)

[0812e2707df9a49c5ac8e1177d9a92a66bec00dd-2] Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 2.)

[katlexser-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 963-361-626-3

[4] Elhunyt Seregély István, a katolikus püspöki közösség korábbi vezetője. SZEMlélek. (Hozzáférés: 2018. december 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]