Budapesten született. Apai nagyapja kőműves volt – főpallér – Zalaegerszegen, édesapja a kőműves iskola után építész diplomát szerzett. Skardelli a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban matematika tagozaton érettségizett, matematika tanára indította a Műegyetem felé, de a humán tudományok, a történelem és az irodalom iránti érdeklődése szerepet játszott abban, hogy nem mérnök karra jelentkezett. A BME Építészkarán Reischl Antal és Kaszás Károly oktatói szellemisége hatott rá a legerősebben, Kaszást vallja első mesterének. Vele készítette a diplomamunkáját. Kimagasló pályatársakkal együtt végzett, évfolyamtársa volt többek között Balázs Mihály, Czigány Tamás, Fekete Antal, Guczogi György, Karácsony Tamás, Makrai Sándor, Posgay Eszter, Potzner Ferenc, Sugár Péter.
A diploma megszerzése után, 1980-ban rögtön a Köztibe került, tanulmányi szerződéssel két év tervezői munkát vállalt a statika osztályon. Hübner Tibor, Majd Szabados László mellett fél évig Nigériában dolgozott a kanói stadion tervezési munkáin. Egy év után, 1981-ben Dobozi Miklós építész műtermébe került mint építész tervező, és egészen 1990-ig itt dolgozott. Több pályázat kidolgozásában vett részt Zalaváry Lajos tervező csapatában. Közben 1986-tól elvégezte a Mesteriskolát, itt Dobó János, Janáky István, Turányi Gábor Varga Levente, és Roth János voltak a mesterei.
1990-ben önálló műtermet kapott a Köztiben. Első jelentős önálló megvalósult munkája a kőszegi SOS Gyermekfalu tervezése volt. 1998-ban Phenjanban (Észak-Korea), 2000-ben Abujában (Nigéria) tervezte Magyarország nagykövetségének épületét. 2000-ben az Új Nemzeti Színház tervpályázatán óriási szakmai és közönségsikert aratott a Dunára helyezett üveghéj alá vitt színház tervével. Legnagyobb szakmai eredményei a Knorr-Bremse Kutatási Központ (1999), a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium (2002), a budapesti Sportaréna (2003), a Pannonhalmi Főapátság fogadóépülete (2004), valamint az új Puskás Ferenc Stadion koncepció, építésengedélyezési és kiviteli tervei (2013-15). 1997-ben Ybl-díjat kapott, 2009-ben ő kapta az építészeti Prima Primissima kitüntetést. 2012-ben saját tervezővállalata, a Közti tőle kérte új székházának megtervezését.
Tervezői tevékenysége mellett a Központi Tervtanács és más szakmai szervezetek tagja, részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a győri Szent István Egyetem Építészkarának diplomabizottságában, az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiájának és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2016-tól a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában az építőművészetet képviselő tag.
Munkássága
Igazi mesterektől tanult, és ez egész pályáját meghatározza. Friss diplomásként került be a Köztibe, ahol szinte azonnal felfigyelt rá Zalaváry Lajos, és a rá következő néhány év pályázatokban való közös munkával telt. A pályázatra tervezés olyan szakmai iskola, ahol a fiatal építész elsajátíthatja a koncepció és a részletek pontos összehangolását, ahol nem éli át azt a kudarcot, hogy a kivitelezői gyakorlatban felismerhetetlen lesz az épületet formáló alapgondolat. Ez egyfajta kemény elköteleződést ad a tervezőnek, anélkül, hogy vállalhatatlan kompromisszumokat kellene kötnie. Megélheti a koncepció érvényességét, a korra és a helyzetre adott válaszainak sikerét. A pályázati megmérettetésekkel induló pálya Skardellit megerősítette építészeti attitűdjének helyességében.
Mire az 1990-es évek elején önálló műterme lett a Köztiben, mesterei mellett – és a Mesteriskola elvégzésével – megszerezte a tervezői magabiztosságot és a szakma megkívánta gyakorlati tapasztalatokat. Sokféle feladattal találkozott, sokféle megbízói elvárásnak kellett megfelelnie. Kedvező helyzetbe került azáltal is, hogy első önálló tervezéseit külföldi cégeknek, szervezeteknek készítette, így hamar találkozott a nemzetközi színvonallal, a magasabb elvárást támasztó külföldi megbízói attitűddel. Nem kötelezte el magát egyetlen kortárs stílusirányzat mellett sem. Karakteres építészete mindig az adott feladatból indul ki, az épülettel nem üzenni akar, hanem szolgálni, a házai emberi viszonyokat jelenítenek meg a térben. Ugyanakkor szintetikus látásmódja, humán műveltsége és szimbolikus érzékenysége minden épületében olyan megoldásokat eredményez, amelyek nem a funkció szenvtelen, neutrális kibontása mellett jól befogadható, érzelmeket is megmozgató műalkotásokká avatják a házakat. Lendületes, gyakran merészen ívelő formái, nagyvonalú telepítési koncepciói, az építészeti értékek megőrzése és a helyes léptékben szem előtt tartása azok az alapfogalmak, amelyek Skardelli szinte minden munkájában tetten érhetők. Időrendben haladva, a legfontosabb épületek bemutatásával közelebb jutunk az életmű megértéséhez.
Szakmai közéleti szerepvállalás
1998-2012 a Fővárosi Tervtanács tagja
2004-től az Újbudai Tervtanács tagja
2007-től a Központi Tervtanács tagja
2005-2007 az Ybl – díj bizottság tagja
2004-től BME Építészmérnöki kar, Diploma bizottsági tag
2006-2008 az NKA építész kollégiumának tagja
2007-től Győr, SZIE, Diploma bizottsági tag – elnök
2007-től BME Építészmérnöki kar, Diploma bizottsági elnök
2010-től MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai rendes tag
