Somlyógyőrtelek

	Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului)
	A település vasútállomása
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Krasznahídvég
Rang	falu
Községközpont	Krasznahídvég
Irányítószám	457238
SIRUTA-kód	142042
	Népesség
Népesség	795 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Népsűrűség	39,75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	190-267 m
Terület	20 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″47.294444°N 22.791667°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″47.294444°N 22.791667°E
	Somlyógyőrtelek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyógyőrtelek témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért és Somlyócsehi között fekvő település.

Története

Somlyógyőrtelek (Somlyó-Győrtelek) nevét már 1351 előtt említették az oklevelek Gyurgteluke néven. A település ekkor Medgyesi Simon birtoka volt, aki leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának.

1352-ben leánynegyed fejében Báthori Bereckné Medgyesi Annát is beiktatták Gyurgteluke (Győrtelek) birtokába.

1356-ban a váradi káptalan oklevele szerint a Meggyesiek megosztoztak Győrtelek birtokán.

1429-ben Csaholyi Lászlót és Csaholyi Jánost Zsigmond király megerősítette itteni birtokában.

1435-ben a somlyói vár tartozékai közé számító Győrtelekért per folyt Bélteki Drágfi János, Báthori Miklós fia István és Báthori János fia János között. A hosszan tartó pert 1519-ben még II. Lajos király is átírta.

1641-ben Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint győrteleki birtokos Lónyai Zsigmond, Bodoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia szántói Becski György és leánya briberi Melith Györgyné Zsuzsánna.

1741-ben a Bánfiak tulajdonában lévő somlyói várhoz tartozó Győrteleket Somlyó városa önkényesen elvette, s birtokában tartotta, s ezért a Bánfiak bizonyító oklevelet adtak be a város ellen.

1890-ben 1059 lakosa volt, melyből 54 magyar, 996 oláh , 9 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye szilágysomlyói járásához tartozott.

Népesség

Somlyógyőrtelek lakossága évenként
Év	Lakossága
2002	1055
1992	1149
1920	1395
1910	1322
1900	1216
1890	1059
1880	996
1869	1190
1847	684
1750	231
1720	90
1715	72

Nevezetességek

Görögkatolikus kőtemploma 1819-ben épült. Az egyház anyakönyvét 1821-től vezetik.

Hivatkozások

Források

Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. Budapest. 1902-1909.
Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 477–483. o. Online elérés
Zentai László és Kósa Pál: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma. 2003. ISBN 9638568348.

Külső hivatkozások

A győrteleki "szfinx"^{[halott link]}