Strengberg

Strengberg
Strengberg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Amstetteni járás
Irányítószám	3314
Körzethívószám	07432
Forgalmi rendszám	AM
Népesség
Teljes népesség	2055 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	358 m
Terület	36,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 36″, k. h. 14° 39′ 02″48.143333333333, 14.65055555555648.143333°N 14.650556°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 36″, k. h. 14° 39′ 02″48.143333333333, 14.65055555555648.143333°N 14.650556°E
Strengberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strengberg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Strengberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 2150 lakosa volt.

Strengberg a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, a Dunától délre. Területének 19,1%-a erdő, 70,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Au (2 lakos 2023-ban), Limbach (546), Ottendorf (193), Ramsau (490), Strengberg (555) és Thürnbuch (364).

A környező önkormányzatok: keletre Wallsee-Sindelburg, délre Wolfsbach, délnyugatra Haag, nyugatra Sankt Valentin, északnyugatra Sankt Pantaleon-Erla és Naarn im Machlande, északkeletre Mitterkirchen im Machland.

A mezőváros területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt, a birodalom dunai határát védte az az őrtorony, melynek maradványai az Engelbach-híd mellett találhatóak.

A 9. századtól területe a bajorországi tegernseei bencés apátság birtoka volt egészen annak 1803-as feloszlatásáig; ekkor még Kroisbach néven ismerték. Templomát 1031-ben szentelte fel a passaui püspök.

A Strengberg ("hosszúhegy") nevet 1225 körül kapta a település és ugyanebben az évben már mezővárosként hivatkoznak rá. A későbbiekben fontos kiváltságokat kapott, többek között II. Miksa császártól (1564-1576) a gabona-, bor- és vászonkereskedelemre.

A reformáció idején lakói többsége protestánssá vált. Bécs 1683-as második török ostroma idején 68 polgár esett áldozatul a török portyázóknak. Mivel a Duna-menti település fontos postakocsi-útvonalon feküdt, postaállomásán prominens vendégek is megszálltak, többek között Mária Terézia, VI. Pius pápa, illetve 1805-ben, amikor a franciák elfoglalták a mezővárost, Napóleon császár.

A strengbergi önkormányzat területén 2023 januárjában 2150 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 2000-2300 között mozog. 2020-ban az ittlakók 95,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 1,5% mohamedánnak, 1,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (97,3%) a törökök alkották 0,6%-kal.

A népesség változása:

• az achleiteni kastély (a tegernseei kolostor volt uradalmi központja)
• a Mária mennybevétele-plébániatemplom
• a volt postaállomás (a 19. században átépítették), ma városháza

• A település honlapja
• Strengberg Gedächtnis des Landes
• 30534 - Strengberg Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Strengberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.