Szárcsa (madár)
A szárcsa (Fulica atra) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj. Népi megnevezései: hóda, tikhódas, sárcsa, sárcza, szacskó.[1] ElőfordulásaEurópában és Közép-Ázsiában költ, Afrikában, Dél-Ázsiában és Ausztráliában előfordul, illetve telel. Sikvidéki tavakon él, a hegyvidéket kerüli. MegjelenéseTesthossza 36–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–80 centiméter, tömege 600–1000 gramm. Szeme világospiros, csőre és homloklemeze vakító fehér. Ez a homlokpajzs, ahol a bőr pikkelyesen szaruszerű, az ivari ciklusban megnagyobbodik.[2] Lába ólomszínű, sarkánál pirosas sárgászöld. A tolla fekete. Ujjain bőrlebenyek vannak az úszás elősegítésére. Jellegzetes "piksz-piksz" kiáltásairól és ugatásszerű hangjáról távolról felismerhető.[2] ÉletmódjaBukómadarakkal rivalizál, több méter mélyre is leúszik táplálékáért. Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik a levegőbe, vonuló madár. A be nem fagyó tavaknál áttelel. Halastavakon komoly károkat okozhat a vízinövényzetben. Vízi rovarokkal, halakkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik. SzaporodásaA vízre, nádasba nádból épített fészkében, 7-9 tojásán 21-24 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és kikelésük után nem sokkal követik anyjukat a vízbe. VédettségeMagyarországon vadászható faj. Képek
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások |