Szépművészeti Palota (Mexikóváros)
A Szépművészeti Palota (spanyolul: Palacio de Bellas Artes) Mexikóváros (sőt, egész Mexikó) legjelentősebb kulturális központja, évente körülbelül egymillió látogatója van. Amellett, hogy színház működik benne, két múzeumnak, a Szépművészeti Múzeumnak és a Nemzeti Építészeti Múzeumnak is helyt ad.[1] TörténeteÉpítése a főváros szépítését célzó Porfirio Díaz-i programnak a keretében[2] 1904. augusztus 2-án kezdődött Adamo Boari tervei alapján. A cél az volt, hogy a mexikói függetlenségi háború kitörésének századik évfordulója alkalmából létrehozzanak egy méltó épületet egy nemzeti színház céljára.[3] Az 1910-ben kitört forradalom azonban megakasztotta az építést, így az csak 1934-ben fejeződött be, amikor már Federico Mariscal építészre volt bízva az munka.[4] A palota szeptember 29-én nyílt meg,[2] a benne novemberben Museo de Artes Plásticas (plasztikus művészetek múzeuma) néven megnyitott intézmény Mexikó első művészeti múzeuma lett.[1] A múzeumban népművészeti, festészeti, szobrászati és bélyegkiállítás kapott helyt. 1958-ban a múzeum új nevet kapott: Modern Művészetek Múzeuma, egyúttal felújításokat is végeztek a kiállítótermekben. Hat év múlva azonban egy új modern művészeti múzeum nyílt, így a tárlatot odaköltöztették, az itteni intézmény pedig felvette A Szépművészeti Palota Múzeuma nevet. Állandó kiállítási tárgyai csak az elmúlt néhány évtizedben elkészült falfestmények voltak, ezek bemutatása mellett időszakos kiállításokat rendeztek benne. 1984-ben a negyedik szinten megnyílt a Nemzeti Építészeti Múzeum.[5] LeírásA palota Mexikóváros történelmi központjában, Cuauhtémoc kerületben található az Alameda Central park keleti oldalán, a Torre Latinoamericana felhőkarcoló északnyugati, az Edificio La Nacional északi szomszédságában. Mellette található a Bellas Artes nevű metróállomás, ahol a 2-es és a 8-as metróvonal keresztezi egymást.[6] Hosszúsága több mint 100, szélessége több mint 50 méter. Külsejére az art nouveau stílus a jellemző, belsejére az art déco. A külső díszítőelemek között megfigyelhetők mexikói állatok (jaguárok, kígyók, prérifarkasok), stilizált növények és a spanyol hódítás előtti kultúrák alakjai (például sasharcosok arcképei) is.[4] A három (egy teljes és két fél) kupolával rendelkező palota falait Olaszországból és Mexikó különböző vidékeiről hozott fehér márvány borítja. A főhomlokzaton helyezkedik el a híres „La Sinfonía” nevű dombormű, az épület előtt pedig két pegazusszobor áll.[3] Nagy színházterme különböző források szerint 1396 vagy 2257 fő befogadására alkalmas, opera- és táncelőadásokat, komolyzenei koncerteket is rendeznek benne. 24 méteres színpadának különlegessége a világon egyedülálló üvegfüggöny: ezt a 24 tonnás alkotást körülbelül egymillió, 2 cm-es üvegdarab felhasználásával készítették.[1] Eredetileg azért tervezték, hogy a tűzvészek ellen védjen. Ezen a függönyön egy tájkép látható az Iztaccíhuatl és a Popocatépetl vulkánokkal, körülbelül az a látkép, ami a 20. század elején a Nemzeti Palotából látható volt. A függöny eredeti terveit Maróti Géza készítette 1908-ban, végül Harry Stoner valósította meg. A New York-i Louis C. Tiffany-házban készült alkotás hajón érkezett Mexikóba. A terem áttetsző mennyezete (Maróti Géza műve) az Olümposzt ábrázolja Apollóval, akit a kilenc múzsa vesz körül.[7] A színpad feletti mozaik szintén magyar mester, Körösfői-Kriesch Aladár elképzelése alapján készült.[forrás?] A Manuel M. Ponce elnevezésű színházterem 245 ülőhellyel rendelkezik, például kisebb zenei bemutatókat és díjátadókat szoktak benne tartani.[8] Még kisebb méretű (180 férőhely) a például olvasóköröknek, sajtókonferenciáknak és lemezbemutatóknak helyt adó Adamo Boari nevű terem.[9] FalfestményeiA palota belsejének különleges értéke a 17 darab falfestmény, amelyeket hét mexikói művész: Diego Rivera, David Alfaro Siqueiros, Rufino Tamayo, Manuel Rodríguez Lozano, Jorge González Camarena, Roberto Montenegro és José Clemente Orozco készített. Egy részük már a palota elkészülte előtt létezett más helyszíneken, csak később szállították át őket ide. A legjelentősebb festmények:[1][5]
KépekForrások
|