Közúton Gyula, illetve Csorvás (és az ország nyugatabbi részei) felől a két említett települést összekötő 4431-es úton érhető el, ez tekinthető a község főutcájának is. Békéscsaba felől a 4433-as út vezet a településre, de csak a külterületeit érinti, a központtól mintegy 2 kilométerre keletre halad el.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 3,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 29,7% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[18]
Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban.
A kastély nem azonos a Széchenyi Antal (1867-1924) és Wenckheim Krisztina (1874-1970) által épített pósteleki Széchenyi–Wenckheim kastéllyal, amelynek kertje és rózsakertje híres volt, és amely ma már csak romként létezik a közelben.
↑ abcÁltalában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
↑A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
