Szaga prefektúra

	Szaga (佐賀県)
; Szaga prefektúra címere	; Szaga prefektúra zászlaja
	Egyéb jelképek
Fa	Kámforfa (Cinnamomum camphora)
Virág	(Cinnamomum camphora)
Madár	Szarka (Pica pica)
	Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Kjúsú
Sziget	Kjúsú
Székhely	Szaga város
Kerületei	6
Önkormányzatok	20
Kormányzó	Yoshinori Yamaguchi
Testvérvárosok	Lista Michigan; Río Grande del Sur; Hunan;
	Népesség
Teljes népesség	809 824 fő (2021. márc. 1.)
Népsűrűség	2439,65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	2,439.58 km²
Időzóna	JST, UTC+9
	Elhelyezkedése
	é. sz. 33° 14′ 57″, k. h. 130° 17′ 58″33.249167°N 130.299444°EKoordináták: é. sz. 33° 14′ 57″, k. h. 130° 17′ 58″33.249167°N 130.299444°E
	[[Fájl: Japan saga map small.png; Saga in Japan.svg; Saga in Japan (extended).svg; \|250px\|Elhelyezkedése Japán térképén]]
	Elhelyezkedése Japán térképén
	Szaga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szaga témájú médiaállományokat.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Szaga prefektúra (佐賀県; Hepburn: Saga-ken^?) Japán Kjúsú szigetének északnyugati részén fekszik.^[2] Partjaival egyaránt határos a Japán-tenger és az Ariake-tenger. A prefektúra nyugati részén fekvő városok, mint Arita és Imari híresek kerámiáikról és porcelánjaikról. Fővárosa Szaga.^[2]

Történelem

Az ókorban a mai Nagaszaki prefektúra és Szaga prefektúra területe együttesen alkották a Hizen tartományt. A rizstermesztés jelen van már az ókor óta, ennek maradványai láthatóak Nabatake romjainál Karacuban és a Josinogari lelőhelyen.

Feudális időszak

A Kamakura-kortól a Muromacsi-korig kb. 100 hűbéri klán követhető nyomon. Nagy befolyással bírt egy szamuráj klán ebben az időben a Genkai-tenger mentén Macuratóban. A Szengoku-kor kezdetére a Rjúzódzsi klán (család) kiterjesztette hatalmát Hizen és Csikugo Tartományokra, Higo egy részére és Csikuzen Tartományra. Rjúzódzsi Takanabu daimjó halála után a kialakult politikai helyzeten Nabesima Naosige lett úrrá. 1607-re a Rjúzódzsi klán összes birtoka a Nabesima család ellenőrzése alá került.

Az Edo-korban a területe Szaga Tartománynak nevezték (佐賀藩 Szaga-han) és 3 altartományt foglalt magába: a Hasunoikét, Ogit és Kasimát. Ezenkívül Szaga prefektúrához tartozott az akkori Karacu tartomány (唐津藩 Karacu-han) és 2 körzete a Cusima-Fucsú tartománynak (対馬府中藩 Cusimafucsú-han). Szaga Tartomány területét továbbra is a Nabesima klán uralta, a Rjúzódzsi klán törvénytelen vérvonalának tagjaival. A politikai helyzet viszonylag stabil volt, habár Nagaszaki védelmének összege egyre csak növekedett. A pénzügyi helyzeten csak rontott a nagy kjóhói éhség és az 1828-as Siebold tájfun. Mégis az Ariake-tengerrel határos területek művelhető, jól termő talaja lehetővé tette a termény nagy mennyiségű előállítását és az 1840-es évekre az éves koku 670,000-el növekedett, a 200 évvel azelőtti kétszeresére.

A 19. század közepe táján Nabesima Naomasza törekedett a tartomány pénzügyeinek stabalizálására. Különböző intézkedéseket rendelt el ennek érdekében, többek között csökkentette a hivatalnokok számát és előmozdította a helyi iparágakat, mint az aritai porcelán készítését, zöld tea termelést és a kőszén bányászatot. Új technológiákkal ismerkedtek meg a tengerentúlról: a lángkemencével és a gőzmozdonnyal.

A bosin háború után sokan a tartományból a Meidzsi restaurációt támogatták. A Meidzsi-korban a kőszénbányák korszerűsítésére Kisima és Higasimacura közetekben nagy hangsúlyt fektettek, illetve elősegítették a vasútvonalak kiépítését.

Földrajz

Szaga prefektúra Kjúsú északnyugati részén fekszik. Északról határos a Genkai-tengerrel és a Cusima-szorossal, délről pedig az az Ariake-tengerrel. Szaga közelsége a Koreai-félszigethez lehetővé tette, hogy fontos közvetítő legyen a kulturális tárgyak vagy iparcikkek megismerésében, illetve cseréjében a japán történelem során. A prefektúra területének 68%-át agrár és erdős területek alkotják.

Legészakibb pont: Enuonohana, Kakaradzsima, Karacu – é. sz. 33° 36′, k. h. 129° 51′33.6, 129.8533.600000°N 129.850000°E
Legkeletibb pont: Iida-macsi, Toszu – é. sz. 33° 23′, k. h. 130° 32′33.383333333333, 130.5333333333333.383333°N 130.533333°E
Legdélibb pont: Óurakó, Tara – é. sz. 32° 57′, k. h. 130° 13′32.95, 130.2166666666732.950000°N 130.216667°E
Legnyugatibb pont: Óse, Madarashima – é. sz. 33° 34′, k. h. 129° 44′33.566666666667, 129.7333333333333.566667°N 129.733333°E

Hegységek

Sefuri-hegység, Tara-hegység
Kjóga (1,076 m, Szaga legmagasabb pontja), Sefuri-hegy (1,056 m), Tenzan (1,046 m), Taradake (996 m ), Ihara-hegy (962 m), Kinzan (957 m), Raizan (955 m), Hagane-hegy (900 m)

Folyók

Csikugo (15.5 km hosszan Szagában), Kase (57.5 km), Macuura (45.3 km), Rokkaku (43.6 km)
Hokuzan-gát

Tengerek

Kelet-kínai-tenger: Ariake-tenger, Isahaja-öböl
Japán-tenger: Genkai-tenger, Karacu-öböl, Imari-öböl

Félszigetek

Higasimacuura-félsziget

Szigetek

Genkai-tenger: Takasima, Kasiwadzsima, Ogawadzsima, Kakaradzsima, Macusima, Madaradzsima, Kabesima, Mukusima, Iroha-szigetek^[3]
Ariake-tenger: Okinosima

Erdők

Nidzsi no Macubara^[3]

Barlangok

Nanacugama-barlang^[3]

Híres parkok

Közigazgatás

Szaga

Karacu

Városok

10 város tartozik Szaga prefektúrához:

Ogi
Szaga (székhely)
Takeo

Körzetek

6 városrésze van. Városok körzetenként:

Kisima körzet
- Kóhoku
- Ómacsi
- Siroisi

Gazdaság

Meghatározó szerepe a mezőgazdaságnak, erdészetnek és a tengerparti halászatnak van. Nagy számban termelnek hagymát, epret és jelentős marhahúst állítanak elő. A prefektúra a legnagyobb előállítója a mocsigoménak (ragacsos rizs) és a melegházas mandarinnak országszerte.

Bank

Szaga Bank
Szaga Kjoei Bank

Oktatás

Egyetem

Szaga Egyetem
Nisikjúsú Egyetem
Nisikjúsú Főiskola (előtte Szaga Főiskola)
Kjúsú Rjukoku Főiskola
Szaga Agrártudományi Főiskola

Kultúra

Arita, Imari és Karacu városok nevezetesek az ott készülő porcelánokról. Az ország legjobb porcelánműhelyei itt találhatóak: Imaemon, Genemon és Fukagawa.

Látványosságok

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ 推計人口（月報・年報） < さが統計情報館 < 佐賀県
↑ ^a ^b Nussbaum & Roth (2005), "Saga prefecture", p. 804.
↑ ^a ^b ^c The Saga Sightseeing Information: Nature. Saga Tourist Federation Information Center (Tourism Division). [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
↑ General overview of area figures for Natural Parks by prefecture (PDF). Ministry of the Environment (Japan), 2014. április 1. (Hozzáférés: 2012. február 4.)

Források

Nussbaum. Japan Encyclopedia. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 780, 804. o. (2005). ISBN 978-0-674-01753-5. OCLC 58053128

További információk

Földrajzportál
Japánportál

[225e87a299852b563cc3aa9b05df1f9af6fb1977-1] 推計人口（月報・年報） < さが統計情報館 < 佐賀県

[FOOTNOTENussbaumRoth2005"Saga_prefecture",_p._804-2] Nussbaum & Roth (2005), "Saga prefecture", p. 804.

[info-center-3] The Saga Sightseeing Information: Nature. Saga Tourist Federation Information Center (Tourism Division). [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)

[4] General overview of area figures for Natural Parks by prefecture (PDF). Ministry of the Environment (Japan), 2014. április 1. (Hozzáférés: 2012. február 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]