Sziú nyelvA sziú nyelv az Észak-Amerika központi vidékén honos sziú nyelvcsaládba tartozó nyelv (ld. amerikai indián nyelvek). Kb. 33 000-en beszélik, részben az Egyesült Államokban, részben Kanadában. Három főbb helyi változata van:
A fenti nyelvi felosztás szerint a lakota, dakota, és nakota nem más, mint egyetlen nyelv dialektusai, ahol a lakota = teton, dakota = szanté-sziszéton és a nakota = janktonáj. A nakota elnevezés ugyanakkor zavaros, mivel a jankton-janktonáj törzsek sohasem nevezték magukat nakotának, hanem a szantékhoz hasonlóan a dakota elnevezést használták. Emellett az assziniboin és sztóni (Stoney) törzsek beszélői használják magukra a nakoda és nakota elnevezéseket. A dakota elnevezést antropológusok és állami hivatalok használják az összes sziú csoportra való hivatkozásként. A sziú szó az ottawa "Nadoweisiw" szóból származik (francia közvetítéssel) és a jelentése: kis kígyó. A sziú indiánok három etnikai csoportra - divízióra tagozódnak, amelyekben szintén kisebb csoportok találhatók. A divíziók az alábbiak:
A Teton divízió tagjai alkotják az Ocshethi Sakowin-t (Očhéthi Šakówiŋ), azaz a Hét Tanácstűz Népét, amelynek a tagjai
törzsek. A Nagy Sziú Nemzet legnagyobb lélekszámú csoportja az oglala. Külső hivatkozásokAngol nyelven: |