Szikora János

	Szikora János
Született	1950. október 9. (74 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	négy gyermek:; Szikora Borbála (1995); Szikora Boldizsár (1995); Szikora Bálint (1999); Szikora Ármin (2012);
Foglalkozása	színházi rendező; színész;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1970–1975); Színház- és Filmművészeti Főiskola (1975–1979);
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1988); Nádasdy Kálmán-díj (2004); Magyarország Érdemes Művésze díj (2016); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018);
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Szikora János (Budapest, 1950. október 9. –) magyar jogász, Jászai Mari-díjas rendező, színész, díszlettervező, érdemes művész. 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

Életpályája

Szülei Szikora János és Burghardt Malvin voltak. Általános iskolai tanulmányait a II. kerületi Marczibányi téri iskolában végezte el, érettségijét a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tette le.

1970–1975 között az ELTE JTK tanulója volt. 1975–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult Békés András osztályában. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett (BROBO). 1979–1980-ban a Pécsi Nemzeti Színház rendezője volt.

1980–1986 között a Győri Nemzeti Színház (1980–1982), majd a Miskolci Nemzeti Színház rendezője (1983–1984), az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója volt (1985–1986). 1986–1993 között a Vígszínház rendezője, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vendégrendezője volt. 1993–1994 között a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának művészeti vezetője volt.

1995-től a Magyar Színházrendezői Testület elnöke. 1995–1996 között szabadúszó volt. 1996–1999 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője volt. 2002. március 15-én az általa rendezett Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház. 2003–2007 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt.

2009–2012 között az Új Színház művészeti vezetője volt.

2012-ben Székesfehérvár megyei jogú város közgyűlése a Vörösmarty Színház igazgatójává választotta 5 évre. A posztra 2017-ben is sikeresen pályázott, megbízatása 2022. július 31-ig szól..^[4] 2022-ben újabb három éves megbízatást kapot, 2025-ig az intézmény igazgatója.^[5] További ciklusra nem pályázott.^[6]

Családja

Első felesége Sztárek Andrea színésznő volt, akitől 1995-ben ikergyermekei születtek: Borbála és Boldizsár.^[7] Bálint fia 1999-ben született, Ármin 2012-ben. Felesége Győrffy Katalin.

Színházi munkái

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendezőként: 106; szerzőként: 11; díszlettervezőként: 30.^[8]

Rendezőként

Rózewicz: Az éhező művész elmegy (1978)
Déry Tibor: Az óriáscsecsemő (1978)
Franz Kafka: A per (1978)
Samuel Beckett: Az utolsó tekercs (1979)
Henrik Ibsen: A tenger asszonya (1979)
Boris Vian: Birodalomépítők avagy a Smürc (1980)
Nádas Péter: Takarítás (1980)
Carlo Goldoni: Nyári kalandozások (1981, 2009)
William Shakespeare: Hamlet (1981 - Bódy Gáborral közös rendezés)
Bohumil Hrabal: Bambini di Prága (1981)
Krleža: Agónia (1983)
Spiró György: Esti műsor (1983)
Beaumarchais: Figaró házassága avagy egy bolond nap (1983)
William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984, 1999)
Neil Simon: Furcsa pár (1985-1986, 1999)
Schwajda–Szikora: Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1985)
Lloyd Webber: Jézus Krisztus Szupersztár (1986, 1991)
Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok (1986)
Corneille: L'Illusion comique (1986)
Arthur Miller: Az ügynök halála (1987)
Dunai Ferenc: A nadrág (1987)
Paszternak: Doktor Zsivago (1988)
Tennessee Williams: A vágy villamosa (1988)
Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
Ghelderode: A titok kapujában (1989)
Richard Strauss: Salome (1989)
Enquist: A földigiliszták életéből (1989)
Mérimée: Carmen (1990)
Kárpáti Péter: Az út végén a folyó (1990)
Hamlisch: Kapj el! (1991)
Wojtyla: A mi Urunk festője (1991)
Schikaneder: Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
Maeterlinck: A kék madár (1991)
Labiche: A florentin kalap (1992)
Bergman: Rítus (1992)
Anouilh: Romeo és Jeannette (1992)
Strauss: Az idő és a szoba (1992)
Weingarten: Nyár (1993)
Bizet: Carmen (1993)
Szép Ernő: Vőlegény (1993)
Brjuszov: A tüzes angyal (1994)
Misima: Komacsi a sírnál (1995)
Christie: Az egérfogó (1995, 2011)
Mozart: Varázsfuvola (1995, 1998)
Pirandello: IV. Henrik (1995)
William Shakespeare: Pericles (1996)
Schisgal: Szerelem Ó! (1996)
Claude Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága (1996)
Szép Ernő: Lila ákác (1996)
Bulgakov: A Mester és Margarita (1997)
Rostand: Cyrano de Bergerac (1997)
Bertolt Brecht: Koldusopera (1998)
Kodály Zoltán: Háry János (1998)
Mozart: Don Giovanni (1998)
Giuseppe Verdi: Nabucco (1999)
Beethoven: Fidelio (1999)
William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1999)
Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
Lev Tolsztoj: Kreutzer szonáta (2000)
Arthur Miller: Pillantás a hídról (2000)

Strauss: Kalldewey, Farce (2001)
Peter Shaffer: Amadeus (2001)
Schmitt: Frédérick (2001)
Madách Imre: Az ember tragédiája (2002)
Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban (2002)
Füst Milán: Catullus (2002)
Yazbek: Alul semmi (2003)
Madarász Iván: Utolsó keringő (2003)
Bellini: Norma (2003)
Cooney: A miniszter félrelép (2004)
Drzic: Dundo Maroje (2004)
Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (2005)
Umberto Eco: A rózsa neve (2005)
Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006)
Erkel Ferenc: Bánk bán (2006)
Giuseppe Verdi: Traviata (2007)
William Shakespeare: Szentivánéji álom (2007)
Abay Pál: Ne szóljatok bele! (2007)
Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2008)
Szörényi Levente: István, a király (2008)
Sárosi István: Gyilkos etűdök (2008)
Stendhal: Vörös és fekete (2008)
Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása (2009)
Bartis Attila: Romlás (2009)
Szigarjev: Guppi (2009)
Steinbeck: Édentől keletre (2010)
Coelho: Tizenegy perc (2010)
Márta István: Csodálatos mobilvilág (2010)
Csiky Gergely: A nagymama (2010)
Ghelderode: Virágos kert (2011)
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (2011)
Thomas Mann: A varázshegy (2012)
Szabó Magda: Abigél (2012)
Peter Shaffer: Black Comedy (2012)
Richard Wagner: A bolygó hollandi (2013)
Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: My Fair Lady (2013)
Hugo von Hofmannsthal - Richard Strauss: Az árnyék nélküli
Koronázási szertartásjáték: István (2013)
William Shakespeare: Hamlet (2014)
Koronázási szertartásjáték: Szent László (2014)
Molnár Ferenc: Liliom (Nagyváradi Szigligeti Színház) (2014)
Koronázási szertartásjáték: Könyves Kálmán - A szellem harcosa (2015)
Tracy Letts: Augusztus Oklahomában (2015)
Jules Massenet: Werther (Magyar Állami Operaház) (2015)
Koronázási szertartásjáték: II. (Vak) Béla (2016)
Robert Musil: A rajongók (2016)
Pintér Tamás - Horváth Péter - Mihály Tamás: 56 csepp vér (2016)
Cserhalmi ANZIX (2017)
Koronázási szertartásjáték: III. Béla (2017)
Eugene Scribe - Émile Deschamps - Giacomo Meyerbeer: A hugenották (Erkel Színház, 2017)
Csehov: Három nővér (2016)
Neil Simon: Pletykák (2017)
Koronázási szertartásjáték: II. András - Csillaghullásban álmodó (2018)
Hedwig Lachmann - Richard Strauss: Salome (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2018)
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton (2018)
Sobor Antal: Perelj, Uram! (2018)
Madách Imre: Az ember tragédiája (2018)
Esterházy Péter: Mercedes Benz (2019)
Koronázási szertartásjáték: Az élet magja - IV. Béla (2019)
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (2019)
Sárosi István: Trianon (2020)
Koronázási szertartásjáték: A törékeny gyémánt - IV. Kun László (2020)
Darvasi László, Márton László, Tasnádi István, Závada Pál: Az ember tragédiája 2.0 (2020)

Szerzőként

A per (1978)
A Karamazov testvérek (1984, 1999)
Táncdalfesztivál '66 (avagy puncsszeletek a hatvanas évekből) (1985)
Doktor Zsivago (1988, 2002)
Legenda a Varázsfuvoláról (1991)
Rítus (1992)
Az utolsó tangó Párizsban (2002)
Eco: A rózsa neve (2005)

Díszlettervezőként

Krleza: Agónia (1983)
William Shakespeare: Romeo és Júlia (1984)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1984)
Simon: Furcsa pár (1985, 1999)
Gorkij: Éjjeli menedékhely (1988)
Bergman: Rítus (1992)
Pirandello: IV. Henrik (1995)
Szép Ernő: Lila ákác (1996)
Beethoven: Fidelio (1999)
William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1999)
Csiky Gergely: Ingyenélők (2000)
Tolsztoj: Kreutzer szonáta (2000)
Miller: Pillantás a hídról (2000)
Strauss: Kalldewey, Farce (2001)
Schmitt: Frédérick (2001)

Füst Milán: Catullus (2002)
Drzic: Dundo Maroje (2004)
Proust: Az eltűnt idő nyomában (2006)
Sárosi István: Gyilkos etűdök (2008)
Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása (2009)
Bartis Attila: Romlás (2009)
Steinbeck: Édentől keletre (2010)
Coelho: Tizenegy perc (2010)
Csiky Gergely: A nagymama (2010)
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (2011)
Christie: Az egérfogó (2011)
Mann: A varázshegy (2012)
Szabó Magda: Abigél (2012)
Shaffer: Black Comedy (2012)

Filmjei

Kihajolni veszélyes! (1977)
Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében (1980)
Kaméliás hölgy (1986)
Anyegin (1989)
Állatkerti mesék (1994)
A császár (1995)
Ismeretlen férfi képmása (1997)
A Hídember (2002)
A Társulat (2007)
István, a király (2008)
Ítélet és kegyelem (2021)
Hadik (2023)

Díjai, elismerései

a veszprémi tv-találkozó különdíja (1987)
Jászai Mari-díj (1988)
a veszprémi tv-találkozó drámai fődíja (1990)
a bogotái film- és tv-fesztivál különdíja (1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
a színházi találkozó díja (2001)
Nádasdy Kálmán-díj (2004)
Vámos László-díj (2014)^[9]
Érdemes művész (2016)
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018)^[10]
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2023)

Jegyzetek

↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
↑ janos-szikora, https://zkm.de/en/person/janos-szikora, 2022. június 30.
↑ Fehérvár Médiacentrum weboldala – Szikora János marad a Vörösmarty Színház igazgatója
↑ MTI/Szerk.: Szikora János egyedül pályázott és nyert (magyar nyelven). Librarius.hu, 2022. április 30. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
↑ Papageno: Utolsó évadát kezdi Szikora János a Vörösmarty Színház élén (magyar nyelven). Papageno, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1559 és 1580, 1999.
↑ 2013. október 19-i lekérdezés
↑ MTI. „Színházi világnap: díjak a MASZK gálaestjén”, NOL.hu, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2018. október 30.) (hu-HU nyelvű)
↑ Állami kitüntetések átadása. www.kormany.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) arch

Források

Szikora János hivatalos oldala
Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

További információk

Életrajza a Magyar Állami Operaház honlapján
Fidelio.hu
Záróra - Szikora János, youtube.com
Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 31.)

[1e97d7942341bd24a76dc31b3c350290170592e7-1] Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001

[7f32871e8e530dfca04cd00611a79078ee763a31-2] Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)

[d7614b768ab83aca0c55f468b3023ec2c2b3a37e-3] s-szikora, https://zkm.de/en/person/janos-szikora, 2022. június 30.

[4] Fehérvár Médiacentrum weboldala – Szikora János marad a Vörösmarty Színház igazgatója

[5] MTI/Szerk.: Szikora János egyedül pályázott és nyert (magyar nyelven). Librarius.hu, 2022. április 30. (Hozzáférés: 2022. április 30.)

[6] Papageno: Utolsó évadát kezdi Szikora János a Vörösmarty Színház élén (magyar nyelven). Papageno, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)

[7] Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1559 és 1580, 1999.

[8] 2013. október 19-i lekérdezés

[9] MTI. „Színházi világnap: díjak a MASZK gálaestjén”, NOL.hu, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2018. október 30.) (hu-HU nyelvű)

[10] Állami kitüntetések átadása. www.kormany.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) arch

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]