Szpécesz

Ebben a szócikkben a görög nevek magyaros átírásban szerepelnek.

Szpécesz (Σπέτσες)
Szpécesz szigete
Közigazgatás
Ország	Görögország
Decentralizált régió	Attika
Regionális egység	Szigetek
Község	Szpécesz
Székhely	Szpécesz
Legnagyobb település	Szpécesz (település)
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	144,39 fő/km²
Szpécesz (település) népessége	ismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése	Égei-tenger, Argoliszi-öböl
Szigetcsoport	Szaróni-szigetek
Terület	27 km²
Tengerszint feletti magasság	252 m
Legmagasabb pont	Profitisz Iliasz (248 m)
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Szpécesz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 15′ 00″, k. h. 23° 07′ 59″37.25, 23.13305555555637.250000°N 23.133056°EKoordináták: é. sz. 37° 15′ 00″, k. h. 23° 07′ 59″37.25, 23.13305555555637.250000°N 23.133056°E
Szpécesz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szpécesz témájú médiaállományokat.

Szpécesz (másként Szpetszész, görögül Σπέτσες, ógörögül/katharevousa: Σπέτσαι [Szpetszai]) sziget Görögországban, az Argoliszi-félszigettől délre, a Szaróni-szigetcsoport része. Területe 27 km². 1991-ben a népesség 3600 fő körül alakult. Központja és legnagyobb települése az azonos nevű Szpécesz, itt él a sziget lakosságának szinte teljes egésze, 4001 fő (2011). Délkeleti szomszédja a kisebb Szpecopúla sziget.

Az ókorban a sziget neve Pitiussza volt, ami annyit jelent, hogy „fenyőfélével borított”. Az idők során azonban a fákat itt is ugyanúgy kivágták, mint Görögország egyéb területein. A mai sűrű aleppói cédrus borítás egy bőkezű milliomos, Szotiriosz Anargitriosz ajándéka.

A sziget minden valószínűség szerint évszázadokon keresztül lakatlan volt, csak az 1600-as években érkeztek albán menekültek.

Szpécesz volt az otthona a görög szabadságharc híres hősének, Bubulinának.

Jó az összeköttetés Pireusszal és Napflionnal. A szigeten a motoros járművek közlekedését erősen korlátozzák, ezért a fő közlekedési eszköz a konflis és a vízitaxi.

A milliomos Anargiriosz, a sziget szülötte, hatalmas vagyonnal tért haza Amerikából 1914-ben. A terület újraerdősítése mellett létrehozta brit mintára az Anargiriosz fiúiskolát, amely máig a görög elit fiait neveli. Szintén ő finanszírozta a város néhány impresszívebb épületének építését is.

Az 1970-es–1980-as években gazdag görögök, manapság európai, főleg brit turisták kedvelt nyaralóhelye a sziget.