Szuhány

	Szuhány (Sucháň)
	; Szuhány zászlaja
	; Szuhány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Első írásos említés	1349
Polgármester	Anna Triznová
Irányítószám	991 35
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
	Népesség
Teljes népesség	264 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	16 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	493 m
Terület	16,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 18′ 47″, k. h. 19° 13′ 20″48.313056°N 19.222222°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 47″, k. h. 19° 13′ 20″48.313056°N 19.222222°E
	Szuhány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhány témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szuhány (szlovákul: Sucháň) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 17 km-re északnyugatra, a Szuhány-patak partján fekszik.

Története

Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakott volt, de kerültek elő innen bronzkori tárgyak is.

A mai falu valószínűleg a 13. században keletkezett akkor, amikor az Ipoly völgyéből érkeztek ide telepesek. Hozzájuk később északról gorálok csatlakoztak. A falu neve először 1349-ben szerepel oklevélben "Zwhan" alakban. A 15. századig a bozóki premontrei apátság birtoka. Később a Dacsó, Kéry, Kelecsényi, Ebeczky és Benyiczky családoké. 1715-ben malom és 38 adózó háztartás volt a településen. A 18. században lakói közül sokan vándoroltak délre, Békéscsaba környékére a jobb megélhetés reményében. 1828-ban 112 házában 673 lakos élt. Lakói a mezőgazdaság és a szőlőtermesztés mellett főként juhtenyésztéssel foglalkoztak. Határában több láz, azaz pásztorszállás keletkezett, melyek többsége csak nyáron volt lakott. Jól jövedelmező megélhetést biztosított a juhsajt és a gyapjú értékesítése. Később többen vállaltak idénymunkát a közeli nagybirtokokon.

Vályi András szerint "SZUHÁNY. Tót falu Hont Várm. földes Urai a’ Tudom. Kintstár, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik Litavához nem meszsze, és annak filiája; a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik; határja középszerű, fája, legelője elég van."^[2]

Fényes Elek szerint "Szuhány, tót falu, Honth vmegyében, Szenográdhoz 1 mfd. 2 kath., 634 evang. lak. Evang. szentegyház. Legelője, erdeje jó, de földjei soványak. F. u. a bozóki uradalom."^[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szuhány, tót kisközség, 100 házzal és 636 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása és távirója Korponán, postája helyben van. a falu hajdan a bozóki uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. a község nevét Zwhan alakban 1423-ban említi oklevél, melylyel Terbelédi Leusták özvegye, Keszi Dacsó Miklósnak leánya, gyermekei nevében birtokosztó egyezséget köt Dacsó János fiaival; ez egyezség révén jutottak később a Dacsók e birtokrészhez, melyet a mult századig megtartottak. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Az itteni templom 1699-ben épült."^[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 589, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 303 lakosából 296 szlovák volt.

2011-ben 260 lakosából 227 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1530 körül épült reneszánsz stílusban, 1699-ben átépítették, 1784-ben és 1870-ben megújították.
A falu gazdag népi hagyományokkal rendelkezik, melynek tárgyai egy régi parasztházból kialakított falumúzeumban tekinthetők meg.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]