Tőke Péter Miklós

Ez a szócikk az íróról, festőművészről, tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Tőke Péter (egyértelműsítő lap).

Tőke Péter
Élete
Született	1945. augusztus 3. Győr
Elhunyt	2017. november 5.[1] (72 évesen) Győr
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Írói álneve	Peter Stock
Jellemző műfaj(ok)	novella, regény, mese
Irodalmi irányzat	sci-fi
Első műve	A robot és a madár (1974)
Fontosabb művei	Hanyistók (1979) A nyevigák (1982) Óriásvilág (1985) Veszedelem az ősvilágból (1986) Veszélyes idősík (1988) Veszélyes szafári (1988) Afrikai nyomozás (1989)
Kiadói	Móra Ferenc Könyvkiadó
Irodalmi díjai	Nívó-díj 1987
Tőke Péter weboldala

Tőke Péter Miklós (Győr, 1945. augusztus 3. – Győr, 2017. november 5.^[2]) magyar író, festőművész, tanár.

Szülővárosában a Liszt Ferenc utcai Általános Fiúiskola után a Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. Három évig fizikai munkásként dolgozott a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. 1970-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika–rajz szakán szerzett tanári diplomát.

A főiskola elvégzése után a győri Centrum Áruház grafikusa, majd a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat dekoratőre lett. 1981-től 1992-ig szabadfoglalkozású író, a Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának a tagja, majd – a rendszerváltozást követően – tizennégy éven át tanárként dolgozott a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központban, ahol szerkesztője volt a Mustármag c. iskolaújságnak; 2007 augusztusában nyugállományba vonult.

Az irodalomhoz és a képzőművészethez is kötődik. Rajzaival, festményeivel szerepelt megyei tárlatokon, és több önálló kiállítása volt. Legjelentősebbek ezek közül a Győri Műcsarnokban, 1975-ben, és a burgenlandi Rusztban, 1990-ben rendezettek. Rendszeresen részt vett a Győr-Moson-Sopron megyei Irodalmi és Képzőművészeti pályázatokon, ahol több alkalommal nyert díjat. 1975-ben az Így élünk pályázat I. díját ítélték neki.

A Móra Ferenc Könyvkiadótól 1987-ben Nívó-díjat kapott a Veszedelem az ősvilágból című regényéért.

Elsősorban ifjúsági és tudományos-fantasztikus regényeket ír. A könyvei kezdetben Tőke Péter név alatt jelentek meg, többnyire saját illusztrációkkal.

A „Peter Stock” álnéven írt könyveit a felnőtt olvasóknak szánta.

• A robot és a madár (Móra Könyvkiadó, 1974)
• Hanyistók (Móra Könyvkiadó, 1979; magánkiadás, 1984)
• A nyevigák (Móra Könyvkiadó, 1982, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Óriásvilág (Móra Könyvkiadó, 1985, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Veszedelem az ősvilágból (Móra Könyvkiadó, 1986, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• A szerencsés aranyász (Móra Könyvkiadó, 1987)
• Veszélyes idősík (VEGA Magyar Sci-fi Egyesület, 1988, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Veszélyes szafári (Móra Könyvkiadó, 1988; 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Afrikai nyomozás. Regény; (Móra Könyvkiadó, 1989, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Csimpánz Csabi (magánkiadás, 1989)
• A kocka hatalma (Móra Könyvkiadó, 1990, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Télapóka puttonya (Rivalda, 1990)
• Téli-móka. verses kifestő (Rivalda, 1990)
• Tündi és a bocsok (magánkiadás, 1991)
• Hany Istók, a láp fia. Mondaregény; (Mezőgazda kiadó, Fertő-Hanság Nemzeti Park, 1999, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Az istenek hegye. Fantasztikus regény; (Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012, 2. kiadás: Metropolis Media kiadó Galaktika XL331-332, 2017)
• Az aranyhajó és más régi cégérek. Győri cégek 1727 és 1947 között; (Palatia, Győr, 2015)

• Az álruhás ördög (Népszava Kiadó, 1990, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• A marhakirály (Népszava Kiadó, 1990, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• A hiéna (Editorg Kiadó, 1990, 2. kiadás: Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Vadnyugati kiskirály; (Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• Az Orrszarvú-asszony; (Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)
• A fütyülő halál; (Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2012)

• Az aranytömb és a sziklatömb (mese) (Kisalföld (napilap); Kincskereső, 1975/2.; Irodalmi szöveggyűjtemény erkölcsi nevelő-oktató kísérlethez, 140-141. oldal, 1979)
• Idegen srác (Az idő hídján – A mai magyar SF tükre, N&N Könyvkiadó, 157-194. oldal, 2000)

• A Hany Istók színdarab bemutatója 1993. január 22-én volt Győrben.
• A robot és a madár fantasztikus mese (1977) újraírt változata 2000-ben készült el.^[3]

• A Hany Istók, a láp fia című regénye alapján készült képregény 2012-ben a Füles évkönyvben jelent meg 24 oldalon. A rajzokat Topálovits Pál készítette. 2017-ben különálló kiadványként is megjelent. "

• A Móra Ferenc Könyvkiadó Nívó-díja a Veszedelem az ősvilágból c. regényért (1987)
• Győr város Péterfy-díja (2004) kimagasló pedagógiai munkásságáért (2004)
• Győr város Aranyhajó-díja (2005)
• Győr város PRO URBE GYŐR díja (2014)

• Ki-kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Csokonai Könyvkiadó, Debrecen, 1988)
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
• A magyar irodalom évkönyve 1992 (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1993)
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Ceba Kiadó – dr. Fekete Mátyás, 1998)
• Magyar fotografiai név- és címtár (Ki-kicsoda a magyar fotóséletben?) (Fotóügynökség és Hírszerző Kft., Budapest, 2000)
• Kortárs magyar művészeti lexikon (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2001)
• Salamon N.: Tőke Péter Miklós kiállítása Művészet, 1975/8.)
• Hámor: Látlelet a természetről (Kisalföld, 1982. január 23.)

• Önéletrajza
• Életrajza a Győri Művészvilág oldalán
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon
• Életrajza az Art-portalon Archiválva 2022. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tőke Péter látogatása – egykori munkahelyén – a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központban^{[halott link]}
• Szerzői adatlapja a Molyon
• Adatlapja és fényképe a librarything.com oldalán (angolul)

• Tőke Péter magyar scifi író – Index-fórum
• Hany Istók, a láp Tarzanja nyomában Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Delfin könyvek