Thea Beckman

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Thea Beckman
Született	Theodora Petie[1] 1923. július 23.[2][3][4][5][6] Rotterdam[7][4]
Elhunyt	2004. május 5. (80 évesen)[8][3][4][5][6] Bunnik[9]
Állampolgársága	holland[4]
Foglalkozása	író
Iskolái	University of San Francisco (pszichológia)
Kitüntetései	Zilveren Griffel (1971) Gouden Griffel (1974) Prijs van de Nederlandse Kinderjury (1989) Prijs van de Nederlandse Kinderjury (1991) Thea Beckmanprijs (2003)
Magassága	187 cm[10]
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Thea Beckman témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Theodora Beckmann, született Petie, ismertebb nevén Thea Beckman (Rotterdam, 1923. július 23. – Bunnik, 2004. május 5.) holland gyermekkönyvíró.

Beckman már fiatalon tudta, hogy író szeretne lenni. Tinédzserként számos történetet írt, és különféle zenéket hallgatott, a klasszikustól az izgalmas filmzenéig, attól függően, hogy épp milyen jelenetet írt.

Huszonévesen Beckman szociálpszichológiát tanult, és az Utrechti Egyetemre járt. Az 1929-es gazdasági válság következtében apja elveszítette állását, és Beckman örült, hogy sikerült befejeznie tanulmányait, különösen a második világháború után.

Íróként férje, Beckmann nevét kívánta álnévként használni. Kiadója sürgette, hogy változtassa meg Beckmanre, egyetlen n-nel, nehogy a neve túlságosan németül csengjen, figyelembe véve a második világháború utáni Németország negatív megítélését.

Beckman leginkább a Kruistocht in spijkerbroek (Keresztes hadjárat farmerban) című 1973-as, gyerekeknek szóló időutazásos regényéről ismert, amiért Gouden Griffel díjat kapott. A könyv 1212-ben játszódik, gyermekek keresztes hadjáratát írja le, és 2006-ban filmet is forgattak belőle. Figyelemre méltó a Kinderen van Moeder Aarde (Amazonkirályfi) című trilógiája is, amely egy posztapokaliptikus földet ábrázol, ahol a férfiak által vezetett társadalom katonái megszállják és megzavarják a nők által vezetett, újonnan létrejött grönlandi társadalmat. Bár a könyv feminista témákat tartalmaz, Beckman nem tekintette sajátjának a könyv ideológiáját, és kijelentette: "Az emberek kapzsiak, agresszívek és intoleránsak." Konkrétan kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a matriarchátus társadalom jobban működne, mint a patriarchátus társadalom.

2004-ben, 80 évesen hunyt el Bunnikban, ismeretlen okból.

1945-ben Thea feleségül ment Dirk Hendrik Beckmannhoz. Házasságukból három gyermek született, két fiú, Rien és Jerry, valamint egy lány, Marianne. Dirk Beckmann 1993-ban halt meg.

Thea Beckman nem volt vallásos, és úgy döntött, hogy nem fedi fel politikai irányultságát.

Legismertebb regényei (zárójelben az eredeti megjelenés éve, illetve a magyar kiadás címe):

• Met Korilu de Griemel rond (1970) (későbbi címe Zwerftocht met Korilu; Zilveren Griffel díj, 1971)
• Kruistocht in spijkerbroek (Keresztes hadjárat farmerban; 1973; Gouden Griffel díj, 1974; európai díj a legjobb történelmi ifjúsági regénynek, 1974; film is készült 2006-ban)
• Mijn vader woont in Brazilië (1974)
• Geef me de ruimte (trilógia Anglia és Franciaország százéves háborújáról)
  • Geef me de ruimte (1976),
  • Triomf van de verschroeide aarde (1977)
  • Het rad van fortuin (1978)
• Stad in de storm (1979; Zilveren Griffel díj 1980) – Utrechtről a katasztrófa évében, 1672
• Wij zijn wegwerpkinderen (1980)
• De gouden dolk (1982) – a második keresztes hadjáratról, 1147–1149
• Hasse Simonsdochter (1983) – Jan van Schaffelaar feleségéről
• Wonderkinderen (1984) két különösen tehetséges gyermekről
• Kinderen van Moeder Aarde (Amazonkirályfi; futurisztikus regénytrilógia, amely tíz évszázaddal a harmadik világháború után játszódik, és leírja az utópisztikus Thule (Grönland, miután az éghajlatváltozás virágzóvá tette) és Baden (militarista európai nemzet) küzdelmét
  • Kinderen van Moeder Aarde (1985)
  • Het helse paradijs (Pokoli éden) (1987)
  • Het Gulden Vlies van Thule (1989)
• De val van de Vredeborch (1988)
• Een bos vol spoken (1988)
• Het wonder van Frieswijck (1991)
• De stomme van Kampen 1992) – Hendrick Avercamp néma festőről
• De doge-ring van Venetië (1994) – egy velencei utazásról, melynek célja, hogy egy apátság számára fontos ereklyét szerezzenek
• Saartje Tadema (1996) – egy árva lányról az amszterdami árvaházban
• Vrijgevochten (1998) – egy tengerészfiúról, akit rabszolgaként fogtak el
• Gekaapt! (2003)

Halála után a Historisch Nieuwsblad átnevezte a Bontekoe-díjat (a legjobb történelmi ifjúsági könyvért járó díj, amelyet 2003-ban alapítottak) Thea Beckman-díjra. 2004-ben Benny Lindelauf kapta a Negen open armen című könyvéért. 2005-ben Jean-Claude van Rijckeghem és Pat Beirs belga szerzők kapták a Jonkvrouw című regényért.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Thea Beckman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A Wikimédia Commons tartalmaz Thea Beckman témájú kategóriát.
• Életrajzi jegyzet és interjú (holland nyelven)