Véges halmazA matematikában, azon belül is elsősorban a halmazelméletben véges halmaznak nevezünk egy halmazt, ha elemszáma egy természetes szám. Véges halmaz például a halmaz (amelynek elemszáma 5) vagy a tetraéder éleinek halmaza (amelynek elemszáma 6). Speciálisan véges halmaz az üres halmaz is (ennek elemszáma 0). Nem minden halmaz véges; a nem véges halmazokat végtelen halmaznak nevezzük. Végtelen halmaz például az egész számok halmaza, vagy egy tetszőleges szakasz pontjainak halmaza. A véges halmaz elemeinek számát a halmaz számosságának (idegen szóval kardinalitásának) nevezzük. Bár a véges halmaz halmazelméleti fogalom, a legnagyobb szerepet mégis a kombinatorikában játssza. Formális definícióFormális definícióval az halmazt akkor nevezzük végesnek, ha létezik bijekció valamilyen természetes számra. Az természetes számot az halmaz számosságának nevezzük és hagyományosan így jelöljük: . Speciálisan véges halmaz az üres halmaz is, amelynek számossága 0. A véges halmazok tulajdonságaiEgy véges halmaz valamennyi részhalmaza is véges, és a véges halmaz valódi részhalmazainak számossága kisebb, mint . Azokat a halmazokat, amelyek ez utóbbi tulajdonságot bírják, Dedekind-véges halmazoknak nevezzük. A Zermelo–Fraenkel-féle axiómarendszernek létezik olyan modellje, amelyben vannak végtelen Dedekind-véges halmazok, de ha igaznak tételezzük fel a kiválasztási axiómát, akkor a Dedekind-véges halmazok és a véges halmazok megegyeznek.[1] Véges halmazok tetszőleges metszete, véges uniója és hatványhalmaza ismét csak véges. Egy végtelen halmaz részhalmazát kofinit halmaznak nevezzük, ha ( komplementere) véges. A De Morgan-azonosságokból és a fentiekből következően kofinit halmazok tetszőleges uniója véges metszete ismét csak kofinit.[2] Jegyzetek
Források
|