Vízminőség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A víz minősége kulcsfontosságú kérdés. A minősítéshez szükséges egy minta, amelyet a helyszínen vagy akkreditált laboratóriumokban ellenőriznek. A méréseket követően értékelik a vizsgált mintákat. A víz vizsgálata természettudományos vizsgálat. Az ivóvíz ellátásban a vízminőséget a szolgáltató biztosítja, ami egyúttal a drágább, és környezetszennyezőbb palackos víz használatát elkerülhetővé teszi.

• Ivóvíz
• Ipari víz
• Öntöző víz
• Közlekedés (hajózás)
• Fürdés

A vízvizsgálatokat szabvány szerint végzik, amelyet a felhasználás jellege szab meg. A vizsgálatokat lehet felszíni vagy felszín alatti vizekből előírásnak megfelelő gyakorisággal venni. Ezeket a követelményrendszer szerint feldolgozni. Ezt követően sorolják be különböző osztályokba.

A felszíni vizeket minőségük és mennyiségük szerint térképen ábrázolják. A térképen található adatok: a vízhozam, minőségi osztály, szennyező anyagok stb. Nagy természetes felszíni vizeink adatait naponta közli a Vízügy honlap Operatív Vízállások cím alatt.

A vízvizsgálatokat fizikai, kémiai, bakteriológiai, biológiai tulajdonságok határozzák meg.

A vízminőség-védelmi feladatokat ellátó Országos Vízügyi Hivatal (OVH) létrehozta vízminőség-védelmi szervezetét, melynek keretében kialakította a vízminőségi kárelhárítási szolgálatot is mind országos, mind területi szinten.

Az ANTSZ a természetes víztesteken kijelölt – adott szervezet által üzemeltetett, természetes fürdőhelyekről származó – fürdővíznek vízminőségi adatait ellenőrzi, a vízminőség ellenőrzésére – a szezon előtt – állapítják meg a monitoring naptárat, amely havi (pontos) vizsgálati időpontokat rögzít. Ez alapján történik– az egybefüggő víztesten működő több fürdőhely tekintetében egyetlen – mintából a laboratóriumi vizsgálat. Általános érvényű a 31/2004. (XII. 30.)KvVM rendelet.

• Fizikai tényezők: hőmérséklet, színe, szaga, íze
• Vízszint
• Kémiai tényezők: anionok, kationok, kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát ionok
• A vízvizsgálatokban fontos szerepet játszik a BOI, KOI, ammónia, nitrit, nitrát vizsgálata
• Baktérium és algatartalom

• Halobitás: a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége.
• Szaprobitás: a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásának mértéke.
• Toxicitás: mérgezőképesség
• Trofitás: az elsődleges növényi szervesanyag-termelés intenzitása a vízben.

A védelmi területeket I-VI. Kategóriákba sorolják. A határértéket ezekre határozzák meg szennyező, illetve toxikus anyagonként.

• I. Kiemelt vízminőség védelmi területek,
• II. Ivóvízbázisok és üdülőterületek
• III Ipari területek.
• IV. Öntözővíz-bázisok
• V. Duna és Tisza kiemelt szakaszai mellékvízfolyások nélkül
• VI. Egyéb területek

• Kék zászló program a strandok és kikötők vízminőségének biztosításáért

• Vízminőségvédelem Archiválva 2019. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vízművek
• Vituki^{[halott link]}
• Vízügy-vízállás