Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

 

Vörös kánya

Vörös kánya
Repülő vörös kánya Svájcban
Repülő vörös kánya Svájcban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kányaformák (Milvinae)
Nem: Milvus
Faj: M. milvus
Tudományos név
Milvus milvus
(Boddaert, 1783)
Szinonimák
  • Falco milvus Boddaert, 1783
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös kánya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös kánya témájú médiaállományokat és Vörös kánya témájú kategóriát.

A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara.

Előfordulása

Európában mindenekelőtt Közép-Európában, Franciaországban és Spanyolországban fordul elő. Száma erősen csökkent, vagy teljesen ki is pusztult Dél-Európa egyes területein, mindenekelőtt a Balkán-félszigeten, ahol egykor honos volt.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon alkalmi fészkelő, a 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás során négy vörös kányát figyeltek meg.[1]

2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 41 itthon telelő vörös kányát figyeltek meg a madarakat számlálók.[2]

Alfajai

A vörös kányának mindössze kettő alfaja ismert:

  • Milvus milvus milvus - az alapfaj fordul elő az elterjedési terület szinte egészén
  • Milvus milvus fasciicauda - Zöld-foki-szigeteki kánya, ez alfaj kizárólag a Zöld-foki Köztársaság szigetein él. Néhány taxonómus faji szintre emeli Milvus fasciicauda néven. Pontos taxonómiai helye tisztázatlan és valószínűleg az is marad, mert 2000-re az alfajt kihaltnak nyilvánították, mivel a megritkult populáció egyedei hibridizálni kezdtek a szigeteken élő barna kánya egyedekkel, míg végül a teljes populációt hibrid eredetűnek minősítették.

Megjelenése

A hím hossza 60–66 centiméter, a tojóé körülbelül 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 160 centiméter. A hím testtömege 800–1200 gramm között, míg a nőstényé 980–1600 gramm is lehet. Tollazata vörös és feketés-barnás, feje pedig világosabb, majdnem fehér. Az evezőtollak hosszúak és ujjszerűen elállóak, sikló- és vitorlázórepülésre alkalmasak. Hosszú és mélyen villázott farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

Életmódja

A vörös kánya tartós párkapcsolatban él. Alacsony repülése közben észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. Rendszerint 4–5 évet él a vadonban, de megfigyeltek már 26 éves madarat is. Fogságban elérheti a 38 éves kort is.

Szaporodása

A vörös kánya ivarérettségét 3 éves korában éri el, a költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 1–4 fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32 napig kotlik. A kirepülés 48–54 nap múlva következik be.

Védettsége

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján mint nem fenyegetett. Európában biztos állományúként van nyilvántartva. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

Rokon fajok

A vörös kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő barna kánya (Milvus migrans) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Ez utóbbi faj egyes rendszerbesorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.

Galéria

Jegyzetek

  1. MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 10.) 
  2. Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)

Források

További információk

Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia

Kembali kehalaman sebelumnya