Via Dolorosa

	Via Dolorosa (Via Dolorosa)
	Héber, arab és latin betűs utcatábla
	Közigazgatás
Ország	Izrael
Település	Jeruzsálem
Létrejötte	19. század
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Via Dolorosa Pozíció Izrael térképén
	é. sz. 31° 46′ 46″, k. h. 35° 13′ 55″31.779444°N 35.231944°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 46″, k. h. 35° 13′ 55″31.779444°N 35.231944°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Via Dolorosa témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a jeruzsálemi Via Dolorosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Keresztút.

A Via Dolorosa (héber: ויה דולורוזה, arab: طريق الآلام ) Jeruzsálem óvárosában az az út, amelyről úgy gondolták, hogy Jézus ott vitte a keresztet a Golgota felé. A kanyargós útvonal az El-Omaríja muszlim iskolától (az egykori Antónia-erőd) nyugat felé haladva a Szent Sír-templomig (Golgota) körülbelül 600 méter távolság és a keresztény zarándoklat fontos helye. A ferencesek minden péntek délután 3 órakor keresztúti ájtatosságot tartanak az útvonalon. A latin kifejezés jelentése: a Szenvedés (vagy) Fájdalmak útja.

Ma már a történészek biztosak abban, hogy Jézus egy másik útvonalon haladt a kivégzése helye felé.^[1]^[2]^[3]

Állomásai (stációk)

A 15. század óta tizennégy állomása (stáció) van, ebből kilenc stáció az útvonalon, a fennmaradó öt pedig a Szent Sír-templomában van.

1. stáció: El-Omaríja muszlim iskola. A hagyomány alapján itt állt egykor az Antónia-erőd, ahol Jézust halálra ítélték. A mai arab iskola épületén nyoma sincs az egykori erődnek.

A történészek meglehetősen biztosak abban, hogy Pilátus a város délnyugati részén, Heródes palotájában hozta meg az ítélteit, nem pedig a város északkeleti sarka ezen pontján.^[2]

2. stáció:

Az ostorozás kápolnája az El-Omaríja muszlim iskolával szinte szemben van. A kolostort a ferences rend építette 1927-1929 között. A hagyomány alapján Jézus itt vette vállára a keresztet.
Ecce Homo boltív. A Via Dolorosa egyik legismertebb látványossága. A késő középkori hagyomány az evangéliumi jelenet színhelyévé emelte. Eszerint itt mutatott Pilátus a töviskoronás Jézusra: Ecce Homo - Íme, az ember!^[4]
Ecce Homo-bazilika, a Notre Dame de Sion-nővérek zárdája. A zárda bejáratán belül található az Ecco Homo-boltív folytatása.
A görögkeletiek kolostora.

3. stáció: Kőoszlop és kápolna. Az oszlop jelzi azt a helyet, ahol Jézus először esett el a kereszttel. A helyszín egykor a város törökfürdőinek bejárata közé tartozott. A 19. század közepén a fürdőt bezárták és egy örmény kápolnát hoztak létre. A kápolnának van egy szobra, ahol Jézus elesik a kereszttel.

4. stáció Az örmény katolikusok temploma: Jézus az anyjával találkozik a keresztúton. A templomot 1881-ben építették a bizánci időkből való romok fölé.

5. stáció Kürénéi Simon-kápolna (franciskánus). 1895-ben építették azon a helyen, ahol a hagyomány alapján Kürénéi (Cirénei) Simon vállára vette Jézus keresztjét. Ennek a helynek a hagyománya a 13. századból származik.

6. stáció Szent Veronika templom: Veronika megtörli kendőjével Jézus arcát. A helyszínt 1883-ban a keleti katolikus melkita egyház vásárolta meg, amely templomot épített a Veronika házának állítólagos helyén, egy olyan házról, amelynek hagyományait csak a 15. századtól tanúsították.

7. stáció A ferencesek temploma és kápolnája: Jézus másodszor esik el a kereszttel. Az építmény 1875-ben épült.

8. stáció Szent Charalamposz görög ortodox kolostor: Jézus beszél a síró asszonyokhoz.

9. stáció Kopt ortodox kolostor: Jézus harmadszor esik el a kereszttel

10-14. stáció A Szent Sír-templomban található az utolsó öt stáció: Jézust megfosztják ruhájától, a keresztre szegezik, meghal a kereszten, leveszik róla, majd eltemetik.

Galéria

A Via Dolorosa és stációi
20. század eleji, utólagosan színezett kép
El-Omaríja muszlim iskola - 1. stáció
Az ostorozás kápolnája - 2. stáció
Ecce Homo boltív - 2. stáció
A Notre Dame de Sion-nővérek zárdája - 2. stáció
3. stáció
Az örmény kápolna Jézus szobra - 3. stáció
4. stáció
Franciskánus kápolna - 5. stáció
Szent Veronika templom - 6. stáció
A ferencesek kápolnája - 7. stáció
8. stáció
Kopt kolostor - 9. stáció
10. stáció - Szt. Sír-templom
11. stáció - Szt. Sír-templom
12. stáció - Szt. Sír-templom
13. stáció - Szt. Sír-templom
14. stáció - Szt. Sír-templom

Hivatkozások

Jegyzetek

↑ Shimon Gibson: Final Days of Jesus
↑ ^a ^b Pierre Benoit, "The Archaeological Reconstruction of the Antonia Fortress", in Jerusalem Revealed (edited by Yigael Yadin), (1976)
↑ Archaeologist: Jesus took a different path - CNN.com. web.archive.org, 2015. június 18. [2015. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
↑ Jn 19,5. [2018. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 27.)

Források

Goren Tamás: Izrael, 1996 ISBN 963243 790X

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Via Dolorosa című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Via Dolorosa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1] Shimon Gibson: Final Days of Jesus

[Pierre_Benoit_1976-2] Pierre Benoit, "The Archaeological Reconstruction of the Antonia Fortress", in Jerusalem Revealed (edited by Yigael Yadin), (1976)

[3] Archaeologist: Jesus took a different path - CNN.com. web.archive.org, 2015. június 18. [2015. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[4] Jn 19,5. [2018. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]