|
Villa (heraldika)
A villa a mesteralakok közé tartozó heraldikai jelkép. Fordított Y-szerű alakzat. Két harántirányú és egy függőleges ágból áll. A harántirányú szárak a pajzs jobb illetve bal alsó sarkából illetve ívéből indulnak ki és a pajzsközép táján találkoznak a függőleges szárral. A villa fordított változata az ágas. Pajzstagolási megfelelője a villásosztás. Az angol heraldikában az ágas és a villa a fő mesteralakok (ordinary) közé tartoznak, de mégis viszonylag ritkán ábrázoltak. Főleg az egyházi heraldikában fordulnak elő. A villa változataiA villa lehet lebegő, felül csonka, hullámos és más osztóvonalakkal megrajzolva. A hullámos villa - osztóvonalai hullámosak. A lebegő villa - ennek az Y-szerű alakzatnak a szárai nem érintkeznek a pajzs peremével. A telt villa (de: Göpelstück) - a ferde szárai közti rész ki van töltve. A hármas villa vagy daruláb - a függőleges szár folytatódik a ferde szárak között is. Főleg a polgári címerek között fordulhat elő, függőleges szárral, vagy anélkül.[1]
Egyéb villák.svg) A címerképek közé tartozik, így a mezőgazdasági munkák során használt két-, három-, esetleg többágú villák is megtalálhatók a címereken. Nem csak a kommunális heraldikában fordul elő, hanem esetenként már a nagyon korai lovagi címerekben is (harci villa?) előfordul. A mitológiai Neptunusz (Poszeidon) isten hármas villája szintén megtalálható a heraldikában. A harci villa (de: Streitgabel) kétágú, egyenes csúccsal ellátott címerkép. Előfordul például a von Coblentz család címerében. Néha tévesen szénavillaként (de: Heugabel) írják le. A (harci) hármasvilla (de: Streithorst, Kriegsdreizack, la: tridens bellicus) az ókori mitológiából ismert hármas villához hasonló régi rúdfegyver. A von Hopfgarten család címerének szénavillája is a hármasvillára emlékeztet. Jegyzetek
Lásd még |
||||||||||||||||||||||
