Vinnicja

	Vinnicja (Вінниця)
	A Mihajlicsenko utca Vinnicjában
; Vinnicja címere	; Vinnicja zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Vinnicjai terület (1932. február 27. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1363
Polgármester	Szerhij Anatolijovics Morhunov
Irányítószám	21000–21499
Körzethívószám	+380 43
Testvértelepülései	Lista Lublin; Karlsruhe; Nancy; Münster;
	Népesség
Teljes népesség	369 739 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	5006 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	248 m
Terület	60,94 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 14″, k. h. 28° 28′ 02″49.237222°N 28.467222°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 14″, k. h. 28° 28′ 02″49.237222°N 28.467222°E
	Vinnicja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vinnicja témájú médiaállományokat.

Vinnicja (ukránul: Вінниця, oroszul: Винница, lengyelül: Winnica, románul: Vinnița) város Ukrajnában, a Déli-Bug folyó partján, a Vinnicjai terület székhelye. Az 1970-es években létesített Albertirsa–Vinnicja-távvezeték végpontja.

Fekvése

Vinnicja 260 km-re helyezkedik el Kijevtől, Ukrajna fővárostól, 429 km-re Odeszától, és 369 km-re Lvivtől. A város a Podóliai-hátságon terül el.

Földrajz

Éghajlat

Vinnicja éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	11,6	17,3	21,2	29,4	31,8	34,6	35,5	37,3	36,5	26,9	19,9	12,4	37,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−1,6	−0,5	5,2	13,6	20,1	22,8	25,0	24,5	19,1	12,3	4,8	−0,1	12,2
Átlaghőmérséklet (°C)	−4,3	−3,4	1,5	8,7	14,6	17,6	19,6	18,9	14,0	8,0	2,1	−2,5	8,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,9	−6,2	−2,3	3,8	9,1	12,4	14,2	13,3	8,9	3,8	−0,6	−4,9	3,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−33,5	−28,5	−23,7	−7,3	−2,8	3,0	6,6	3,0	−2,4	−9,6	−22,2	−26,5	−33,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	29	27	31	45	51	95	91	69	58	34	39	36	602
Forrás: Клімат та погода Вінниця

Népesség

A népesség alakulása 1849 és 2022 között

Lakosok száma	1214	23 591	19 419	24 989	36 277	57 990	93 032	367 610	371 855	369 739
	1849	1878	1888	1893	1905	1926	1939	2010	2018	2022

Adatok: Wikidata

Története

A város első említésének ideje: 1363. Magdeburgi városi jogokat 1640-ben kapott. Az Orosz Birodalmon belül teljes jogú város lett 1798-ban.

A település már a 16. században fontos kereskedelmi és politikai központ volt. A kozák háborúk és a második világháború alatt is fontos szerepet játszott. Adolf Hitler több hetet töltött itt 1942–1943-ban. A Harmadik Birodalom a város mellé helyezte Hitler legkeletebbre eső főhadiszállását, a Werwolfot.