Apja az ágostai hitvallású polgári származású Walkó Lajos (1852–1901), a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatója,[2] anyja a római katolikus nemesi származású tóth-lipcsei Fabriczius Amália (1853–1924).[3] Az anyai nagyszülei tóth-lipcsei Fabricius Endre (1823–1902), ügyvéd, közjegyző és zabári Szontagh Amália (1825–1893) voltak.[4]
Élete
Jogot végzett, majd a lipcsei, majd a berlini egyetemen nemzetgazdaságtant hallgatott. Hazatérve a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank szolgálatába lépett. 1911-ben a pénzügyminisztérium tisztviselője, 1917-től tanácsos, 1919 szeptemberétől 1920 decemberéig államtitkár. 1921-ben az Osztrák–Magyar Bank főtanácsosa.
A Bethlen-kormányban különböző posztokat töltött be. 1921. szeptember 27-től december 3-ig a pénzügyminisztérium adminisztratív vezetője (államtitkár, miniszteri hatáskörrel), 1921 decemberétől rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. 1922. június 16-tól 1926. október 15-ig kereskedelemügyi miniszter és 1925. március 5-től 17-ig a külügyminisztérium vezetője, 1925. március 17-től 1930. december 9-ig külügyminiszter is. 1924. február 20-tól március 25-ig[5] ideiglenes pénzügyminiszter. Ezt követően 1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig külügyminiszter a Károlyi-kormányban.
Bethlen István mellett jelentős szerepet játszott a Horthy-rendszer külföldi kölcsönnel történt pénzügyi stabilizálásában; 1926-ban népszövetségi fődelegátus. 1938-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke volt.