Óriáslapu

Óriáslapu
Az óriásrebarbara (Gunnera tinctoria) kúp alakú, 1 méter magas virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Rend: Óriáslapu-virágúak (Gunnerales) Család: Óriáslapufélék (Gunneraceae) Meisn. Nemzetség: Gunnera (L.)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Óriáslapu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáslapu témájú kategóriát.

Az óriáslapu (Gunnera) az óriáslapu-virágúak (Gunnerales) rendjébe tartozó óriáslapufélék (Gunneraceae) családjának egyetlen nemzetsége.

Egyes rendszerezések, mint például az APG II-rendszer a Myrothamnus nemzetséget is ebbe a családba sorolja. Az APG III-rendszer már viszont azt önálló családba, a Myrothamnaceae családba sorolja.

A család különböző méretű, zárvatermő, lágy szárú növényt tartalmaz.

A nemzetség, a család és a rend, a tudományos nevüket Johan Ernst Gunnerus norvég botanikusról kapták.

A családba körülbelül 69 faj tartozik. Az egyik legnagyobb faj, a Gunnera manicata, amely Délkelet-Brazília hegyeiben, Serra do Mar-ban őshonos. Ennek a növénynek általában 1,5-2 méter szélesek a levelei és akár 3,4 méter hosszúak. A vastag levélnyél 2,5 méter hosszú is lehet. A nedves, és nem a mocsaras területeket kedveli. A 22-29 Celsius-fokos hőmérséklet a megfelelő ennek a növénynek.

Az alig kisebb Gunnera masafuerae a Chile partjához közeli Juan Fernández-szigeteken található meg. Skottsberg szerint, a növény levelei 2,9 méter szélesek és 1,5 méter hosszúak; a levélnyél 11 centiméter vastag. A közelben levő Alejandro Selkirk-szigeten élő Gunnera peltata, gyakran 5,5 méter magas törzsön nő, amely 25-30 centiméter vastag. Levelei 2 méter szélesek. A kolumbiai Andokban élő Gunnera magnificának vannak a legnagyobb levélrügyei; 60 centiméter hosszúak és 40 centiméter vastagok. A levélnyelek 2,7 méter hosszúak. Az apró, vörös virágokból álló hatalmas virágzat, 2,3 méter magas és 13 kilogramm tömegű. Egyéb Gunnera-fajok az újvilági trópusok flórabirodalmában és Hawaiin találhatók meg.

Néhány kisebb faj, Új-Zélandon is fellelhető, ilyen például a Gunnera albocarpa, amelynek 1-2 centiméter hosszúak a levelei. Egy másik kis méretű faj, az 5-9 centiméter széles levelű és 8-15 centiméter hosszú levélnyelű, dél-amerikai Gunnera magellanica.

Az összes óriáslapu-faj szimbiózisban él a Nostoc punctiforme cianobaktérium-fajjal. Ez a cianobaktérium képes megkötni a nitrogént. A baktérium a levélnyélen levő nyíláson jut a növénybe.^[1] A cianobaktérium nitrogént ad a növénynek, míg a növény szenet ad a baktériumnak. Ez a folyamat sejti szinten játszódik le, és egyedi a zárvatermők között. Éppen ezért a tudósok tanulmányozzák ezt a folyamatot, azért, hogy olyan módszereket hozzanak létre, amelyek megengedhetik a mezőgazdálkodást az olyan helyeken, ahol nincs megkötött nitrogén a talajban.

Az óriásrebarbara levélnyeleit, az emberek, Dél-Chilétől Argentínáig eszik. A növény e részét magára, salátákban, likőrökben és marmaládéként lehet fogyasztani. Leveleit a curanto nevű chilei hagyományos ételnél használják fel.

A Gunnera perpensát Afrika déli részén hagyományos orvosságként hasznosítják.

A családba és nemzetségbe az alábbi 69 faj tartozik:

• Gunnera aequatoriensis L.E.Moro
• Gunnera albocarpa (Kirk) Cockayne
• Gunnera annae Schindl.
• Gunnera antioquensis L.E.Moro
• Gunnera apiculata Schindl.
• Gunnera arenaria Cheeseman ex Kirk
• Gunnera atropurpurea L.E.Moro
• Gunnera berteroi Phil.
• Gunnera bogotana L.E.Moro
• Gunnera bolivari J.F.Macbr.
• Gunnera boliviana Morong. ex Rusby
• Gunnera bracteata Steud. ex Benn.
• Gunnera brephogea Linden & André
• Gunnera caucana L.E.Moro
• Gunnera colombiana L.E.Moro
• Gunnera commutata Blume
• Gunnera cordifolia (Hook.f.) Hook.f.
• Gunnera cuatrecasasii L.E.Moro
• Gunnera densiflora Hook.f.
• Gunnera dentata Kirk
• Gunnera diazii L.E.Moro
• Gunnera ecuadoriana Gilli
• Gunnera flavida Colenso
• Gunnera garciae-barrigae L.E.Moro
• Gunnera hamiltonii Kirk ex W.S.Ham.
• Gunnera hernandezii L.E.Moro
• Gunnera herteri Osten
• Gunnera insignis (Oerst.) Oerst.
• Gunnera x katherine-wilsoniae L.D.Gómez
• Gunnera kauaiensis Rock
• Gunnera killipiana Lundell
• Gunnera lobata Hook.f.
• Gunnera lozanoi L.E.Moro
• Gunnera macrophylla Blume
• Gunnera magellanica Lam.
• Gunnera magnifica H.St.John
• Gunnera manicata Linden ex Delchev.
• Gunnera margaretae Schindl.
• Gunnera masafuerae Skottsb.
• Gunnera mexicana Brandegee
• Gunnera mixta Kirk
• Gunnera monoica Raoul
• Gunnera morae Wanntorp & Klack.
• Gunnera peltata Phil.
• Gunnera perpensa L.
• Gunnera peruviana J.F.Macbr.
• Gunnera petaloidea Gaudich.
• Gunnera pilosa Kunth
• Gunnera pittieriana V.M.Badillo & Steyerm.
• Gunnera prorepens Hook.f.
• Gunnera reichei Schindl.
• Gunnera reniformis Ridl.
• Gunnera rheifolia Schindl.
• Gunnera saint-johnii (L.E.Moro) L.E.Moro
• Gunnera sanctae-marthae L.E.Moro
• Gunnera schindleri L.E.Moro
• Gunnera schultesii L.E.Moro
• Gunnera silvioana L.E.Moro
• Gunnera steyermarkii L.E.Moro
• Gunnera strigosa (Kirk) Colenso
• Gunnera tacueyana L.E.Moro
• Gunnera tajumbina L.E.Moro
• Gunnera talamancana H.Weber & L.E.Mora
• Gunnera tamanensis L.E.Moro
• Gunnera tayrona L.E.Moro
• óriásrebarbara (Gunnera tinctoria) (Molina) Mirb.
• Gunnera venezolana L.E.Moro
• Gunnera vestita Schindl.
• Gunnera quitoensis L.E.Moro

A következő három faj rendszertani helyzete bizonytalan, mivel vagy nem ebbe a nemzetségbe tartozik, vagy a fenti fajok szinonimája: Gunnera cuatrecasii L.E. Mora, Gunnera manicata Linden ex André és Gunnera umbraculifera Linden.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gunnera című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• http://www.theplantlist.org/tpl/search?q=Gunnera
• The Gunnera Gallery Archiválva 2009. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Gunnera magellanica pictures from Chilebosque
• Global Invasive Species database Gunnera tinctoria
• Medicinal plant details Gunnera perpensa
• Gunnera on Achill Island [1]