Ösvényes

Ösvényes (Ochodnica)
Ösvényes
Ösvényes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Kiszucaújhelyi
Rang	község
Első írásos említés	1598
Polgármester	Radoslav Ďuroška
Irányítószám	023 35
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	KM
Népesség
Teljes népesség	1922 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	400 m
Terület	18,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″49.347577777778, 18.79510833333349.347578°N 18.795108°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″49.347577777778, 18.79510833333349.347578°N 18.795108°E
Ösvényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ösvényes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ösvényes (1899-ig Ochodnicza, szlovákul Ochodnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Zsolnától 15 km-re északra található.

Területén már a bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra települése állt itt.

A falu a 16. század második felében a vlach jog alapján keletkezett, a budatíni váruradalom területén, Újhelymogyoród határában. Első írásos említése 1569-ből származik. 1598-ban 9 ház állt a településen. A 17. század elején lakosainak száma lényegesen csökkent, 1608-ban csak egy parasztház állt a faluban. 1663-ban malmot említenek a településen. A 18. században már három malma és sörfőzdéje is volt. Története során több birtokossal is rendelkezett. 1784-ben 175 házában 183 család és 988 lakos élt. Plébániáját 1789-ben, egyházi iskoláját 1790-ben alapították. 1791-ben szentelték fel Szent Zsófia tiszteletére új templomát.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OCHODNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelynek szomszédságában, földgye közép termékenységű, fája, és legelője van.”^[2]

1828-ban 187 háza és 1462 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással, zsindelykészítéssel, méhészettel foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 109 lakos esett áldozatul.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ochodnicza, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett: 1500 kath. lak. Kath. paroch. templom. Ez is a budetini uradalomhoz tartozik. Ut. p. Csácsa.”^[3]

1872-ben felépült a ma is álló katolikus templom. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Tűzoltó egyesületét 1925-ben, könyvtárát 1929-ben alapították. 1941-ben bevezették a villanyt a településen. A második világháború alatt határában élénk partizán tevékenység folyt. 1945. május 1-jén foglalta el a Vörös Hadsereg. 1953-ban felépült a kultúrház és megnyílt a mozi a településen. 1955-ben új iskola épült. 1970-ben új híd épült a Kiszucán.

1910-ben 1329, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1938-ban 385 háza és 2164 lakosa volt.

2001-ben 2012 lakosából 1994 szlovák volt.

2011-ben 1933 lakosából 1864 szlovák volt.

• Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1872-ben épült. Oltárképe a korábbi templomból való, 1837-ben készült.
• Késő klasszicista kápolnája a 19. század második felében épült.
• A falu felső részén található a Vajcovka nevű ásványvízforrás.

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• E-obce.sk
• Ösvényes a térképen