Alsóvadas

	Alsóvadas (Dolný Vadičov)
	; Alsóvadas zászlaja
	; Alsóvadas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Kiszucaújhelyi
Rang	község
Polgármester	Miroslava Ondreášová
Irányítószám	023 45 (pošta Horný Vadičov)
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	KM
	Népesség
Teljes népesség	513 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	5,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′ 12″, k. h. 18° 50′ 44″49.269900°N 18.845700°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 12″, k. h. 18° 50′ 44″49.269900°N 18.845700°E
	Alsóvadas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvadas témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóvadas (más néven Alsóvadicsó, szlovákul Dolný Vadičov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

Zsolnától 15 km-re északkeletre fekszik.

Története

1359-ben „silva Waditzow” alakban említik először mint birtokot, magát a falut a 14. század végén alapították. 1419-ben „Vadychov” néven említik először mint a Rudinszki család birtokát. 1515-ben „Also Vadycho” már Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1516-ban „Nagy Wadyczow” néven szerepel. 1598-ban 24 ház és egy malom állt a faluban. 1784-ben 41 házában 239 lakos élt. Plébániája 1790-ben létesült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Vadicsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, A. a’ Felsőnek filiája; határjaik középszerűek, legelőjök, fájok, és keresetre módgyok van.”^[2]

1828-ban 38 háza és 376 lakosa, 1850-ben 223 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, fazsindely és faáru készítéssel, szövéssel, drótozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Vadicsó, Trencsén m. tót falu, Tepliczához északfelől 1 1/2 órányira. Lakja 374 kath., 4 zsidó. F. u. gr. Serényi. Ut. p. Zsolna.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 403 lakosából 397 szlovák volt.

2011-ben 463 lakosából 457 szlovák volt.

Nevezetességei

Kápolnája 1902-ben épült.
Fa haranglába 19. századi.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]