1907

Ez a szócikk az 1907. évről szól. Az 1907-es számról szóló cikket lásd itt: 1907 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek

Évek: 1902 – 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912

• április 4. – Súlyos vasúti baleset Dorozsmánál.
• május 2. – A magyar minisztertanács elfogadja a vasúti szolgálati szabályzat ún. „horvát paragrafusát”, melynek értelmében a vasutasok számára kötelező a magyar nyelv tudása. (A vasúti szabályzat elleni harc a horvát politika sarkalatos pontjává válik.)^[1]
• május 12. – Budapesten felavatják a Zeneakadémia új épületét.
• május 26. – Az Egyesült Államokban megalakítják a kivándorolt, mintegy félmilliónyi szlovákság szervezeteit összefogó Szlovák Ligát.^[2]
• június 22. – A bécsi birodalmi gyűlésben a cseh polgári pártok 84 képviselője közös cseh Nemzeti Klubot hoz létre. (A klub létszáma november 22-én 65 főre csökken.)^[2]
• június 26.
  • Lemond Teodor Pejačević horvát bán és az autonóm kormány, a horvát–szerb koalíció ellenzékbe vonul.^[1]
  • Az új horvát bán Rakodczay Sándor.^[3]
• július 1. – A magyar országgyűlés elfogadja a lex Apponyi néven ismertté vált 1907. évi XVI. és XVII. törvényt, az állami iskolai tanítók fizetését, illetve a nem magyar tannyelvű népiskolák jogviszonyát, s az ott tanítók fizetését szabályozó, az iskolai magyarosítás eszközeként használt rendeletet, miután a tervezett nemzetiségi obstrukció és a tömeges tiltakozások eredménytelenek.^[2]
• augusztus 1-8. – Az angliai Brownsea Island-en tartott tábor jelenti a cserkészet megalapítását.
• augusztus 16. – I. Ferenc József szentesíti a vasúti szolgálati rendtartást szabályozó törvényt.^[1]
• augusztus 29. – Összeomlik a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő Szent Lőrinc-folyó fölött a tartományi főváros, Québec City és a túlparti Lévis közti acélhíd. (A katasztrófában 75-en vesztették az életüket. Kora leghosszabb acélszerkezetű hídjának összeomlását a tervezési hiba mellett az okozta, hogy nem volt megfelelő az építkezés szakmai irányítása.)^[4]
• október 27. – A Liptó vármegyei Csernova községben 14 halálos áldozattal jár a brutális csendőri beavatkozás. A helybeliek az ellen tiltakoznak, hogy Andrej Hlinka rózsahegyi plébános, a falu szülötte helyett más lelkésszel akarják felszentelni a falu új templomát. (Az eset tiltakozó hullámot vált ki Csehországban, de elítélik a bécsi parlamentben, és az európai sajtó is tudósít róla.)^[2][5]
• december 12. – A király feloszlatja a horvát országgyűlést, mert nem éledt újjá kormányképes magyarbarát párt.^[1]

• október
  • Kitör az 1907-es amerikai bankpánik.
  • Választások Crna Gorában. (Az ellenzéki Nemzeti Párt nem jut be a skupštinába.)^[1]
• az év folyamán –
  • Az eszperantó megreformálásával létrejön az Ido nyelv.
  • A Hawaii Egyetem alapítása.^[6]
  • Új-Zéland brit birodalmi domíniummá válik.
  • Giesswein Sándor vezetésével megalakul az Országos Keresztényszocialista Párt.
  • Magyarországon törvények születnek az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és baleset-biztosításáról, a tanítók jogviszonyáról és javadalmazásáról, a magyar nyelv oktatásáról, a gazda és a cselédek közötti jogviszonyról.
  • Megjelenik Malonyai Dezső „A magyar nép művészete” című ötkötetes munkája.
  • Galamb József megtervezte a híres Ford T modellt, amely forradalmasította az autógyártást és amelyből az 1907 utáni két évtizedben több mint 15 millió darabot adtak el.
  • Radikális lengyel parasztcsoportok megjelentetik „Zaranie” (Hajnal) című kiadványukat, melyben síkraszállnak a falvaknak az egyház befolyása alól történő kivonása és a földbirtokok felosztása mellett.^[7]
  • Az osztrák kormányzat Galíciában bevezeti az általános, titkos választási rendszert. (Az első választásokon a Lengyel Néppárt győz. A lengyel nemzeti demokraták Stanisław Glgbiński lwówi (lembergi) egyetemi professzor vezetésével 16 mandátumot szereznek a parlamentben.)^[7]
  • Létrehozzák a legális Lengyel Demokrata Társaságot, melyben a kispolgári és dzsentrielemek vannak többségben.^[7]
  • Az orosz kormányzat egy tisztán lengyelek lakta területet csatol Oroszországhoz. (Az országos felháborodás hatására a terület tényleges elcsatolása csak 1912-ben történik meg.)^[7]

• Kísértet a szállodában, rendezte: James Stuart Blackton
• Ben Hur, rendezte: Sidney Olcott
• 20000 mérföld a tenger alatt Georges Méliès

• Megjelenik Rilke Új versek című kötete
• Megjelenik Ady Vér és Arany című kötete.
• Mikszáth Kálmán befejezi a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét.
• Megjelenik Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye.
• Megjelent Kosztolányi Dezső első verseskötete, a Négy fal között.

• Csontváry Kosztka Tivadar megfesti a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című képeit.
• Rippl-Rónai József megfesti az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című olajfestményét és A körtvélyesi kastélyt.
• Vaszilij Kandinszkij megfesti a Színes élet című képét (tempera).
• Pablo Picasso megfesti az Avignoni kisasszonyok című kubista képet.
• Henri Rousseau a naiv festészet elindítója megfesti A kígyóbűvölő nő című képét.
• Gustav Klimt megkezdi a Danae és a Csók festését.
• Henri Matisse: Bőség, nyugalom, gyönyör.
• Raoul Dufy: Július 14.
• Georges Braque: A nagy akt.

Október 13-án fényes ünnepség keretében, a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás nagyszabású rendezvénysorozatának zárásaként avatták fel a Zsolnay Vilmost ábrázoló bronzszobrot, Horvay János és Apáti Abt Sándor munkáját.

• Árkay Aladár tervei alapján elkészül Pesten a Városligeti út 5-7. alatt a fasori református templom.
• Magyar Ede tervei alapján Szegeden megépül a Reök-palota, mely ma a Városi Képtár otthonául szolgál.
• Zielinski Szilárd építészmérnök tervei alapján megépül a Hosszúvölgyi viadukt.
• Nagyváradon megkezdődik a Fekete Sas palota építése Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében.
• A Nagykőrösi református templom Sándy Gyula és Foerk Ernő tervei alapján elnyeri mostani alakját, a város összképét igen meghatározó jellegzetes formáját.
• Láng Adolf építész tervei alapján megépül a pécsi Városháza.
• Pogány Móric legismertebb műve a Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében. A tervpályázatot 1907-ben nyerte meg; az emlékmécsest 1926-ban állították fel.
• Marosvásárhelyen megépül a jelenlegi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete, valamint az egykori Gróf Széchenyi István Műszaki Egyetem épülete.
• Cegléden ifj. Nagy István tervei alapján megépül az egykori Czeglédi Ipar és Kereskedelmi Bank épülete, amely ma az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményének ad otthont.
• Csernáton kettős bolthajtású kőhídja, ma műemlék.
• Ungváron megnyílik az egykori Drámai Színház.
• Épül a Casa Milà és a Casa Batlló Barcelonában, Antoni Gaudí tervei alapján.

• október 2. – Budapesten az operaházban lép fel Enrico Caruso világhírű olasz operaénekes.
• Budapesten átadják a Zeneakadémia új épületét. A kibővített intézménybe felkérik tanárnak Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is.
• Maurice Ravel megkomponálja a Spanyol rapszódiát.
• Bartók Béla megkomponálja az I. hegedűversenyét.
• Bárány Dezső hegedűkészítő mester saját műhelyében kezdi kopírozni a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli), az egyedülálló lakktalálmánya segítségével.
• Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter engedélyezi a Postás Zenekar alapítását és ezzel megalakul a mai Matáv Szimfonikus Zenekar jogelődje.
• Megjelenik Schunda V. József A czimbalom története című könyve.

• Megjelenik Budapesten Kosutány Tamás könyve, A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából címmel, melyben hat év kutatómunkájának eredményét összegzi, s egyúttal megállapítja, hogy a magyar búza sikértartalma általában meghaladja a legtöbb külföldi búzáét.
• Az Amerikai Egyesült Államokban géppel kezdik fújni az üvegpalackokat.
• Alois Alzheimer német ideggyógyász elsőként írja le az Alzheimer-kórt.
• Az umami ízét kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium-glutamát, amit Kikunae Ikeda fejlesztett ki a Tokyo Imperial Egyetemen.
• A MÁVAG üzembe állította az első TV osztályú, a későbbi 375-ös sorozatú mellékvonali univerzális gőzmozdonyt.

• Megalakult a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS)

• január 12. – Szergej Pavlovics Koroljov mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója († 1966)
• január 15. – Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító, kritikus († 1992)
• január 18. – Ferencsik János karmester († 1984)
• január 20. – Roy Welensky, a Közép-afrikai Föderáció miniszterelnöke († 1991)
• január 23. – Jukava Hideki Nobel-díjas japán elméleti fizikus († 1981)
• február 1. – Hajnal Anna József Attila-díjas költő, († 1977)
• február 1. – Veress Sándor zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató († 1992)
• február 8. – Bay Béla vívó, edző, sportvezető († 1999)
• február 12. – Duronelly László vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője († 1955)
• március 1. – Barényi Béla mérnök, feltaláló († 1997)
• március 12. – Kilián György kommunista aktivista, aki a nemzetiszocialista Németország hadserege elleni harcokban vesztette életét Lengyelországban és ezzel a Kádár-korszak egyik legünnepeltebb partizánmártírjává vált († 1943)
• március 15. – Haraszty Árpád botanikus († 1987)
• március 17. – Körner József Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész († 1971)
• március 22. – James M. Gavin amerikai tábornok († 1990)
• április 13. – Rónai Pál brazíliai magyar műfordító, író, tanár († 1992)
• április 14. – François Duvalier haiti diktátor, politikus († 1971)
• április 15. – Nikolaas Tinbergen holland etológus és ornitológus, aki 1973-ban Karl von Frisch-sel és Konrad Lorenz-cel megosztva kapta a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat az állatok egyéni és társasági viselkedésmintájának leírásáért († 1988)
• április 17. – Aczél György magyar származású festőművész, restaurátor († 1997)
• április 18. – Rózsa Miklós magyar származású amerikai filmzeneszerző († 1995)
• május 5. – Forgó László Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja († 1985)
• május 17. – Török János magyar állatorvos, egyetemi tanár († 1969)
• május 27. – Jesse Marcel, az Az Amerikai Egyesült Államok Légierejének őrnagya, a roswelli eset egyik szemtanúja († 1986)
• május 12. – Katharine Hepburn amerikai színésznő († 2003)
• május 17. – Dsida Jenő erdélyi magyar költő († 1938)
• május 17. – Elek Ilona magyar vívó († 1988)
• május 21. – Jászai Jolán magyar színésznő († 2008)
• május 22. – Laurence Olivier angol színész, rendező († 1989)
• május 26. – John Wayne amerikai színész († 1979)
• június 5. – Tegzes László magyar cserkészvezető, jogász, újságíró, országgyűlési képviselő († 1951)
• július 1. – Varlam Tyihonovics Salamov, komi (zürjén) származású orosz író. († 1982)
• július 6. – Frida Kahlo, egyéni hangú mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja († 1954)
• július 7. – Robert A. Heinlein amerikai sci-fi író († 1988)
• július 7. – Tisza László magyar származású amerikai fizikus († 2009)
• július 26. – Pelle István kétszeres olimpiai aranyérmes tornász († 1986)
• július 26. – Gertler Endre hegedűművész, tanár († 1998)
• július 27. – Borbereki-Kovács Zoltán festő- és szobrászművész († 1992)
• július 29. – Boldogfai Farkas Sándor szobrász († 1970)
• augusztus 6. – Heller László Kossuth-díjas gépészmérnök († 1980)
• augusztus 22. – Zichy Nándor sportrepülő, országgyűlési képviselő († 1994)
• szeptember 11. – Erdélyi Mici színésznő († 1995)
• szeptember 14. – Solomon Asch amerikai pszichológus († 1996)
• szeptember 26. – Radványi Géza, filmrendező († 1986)
• szeptember 28. – Turay Ida magyar színésznő († 1997)
• október 9. – Horst Wessel német nemzetiszocialista († 1930)
• október 9. – Jacques Tati francia színész, rendező, komikus († 1982)
• október 13. – Dajka Margit Kossuth-díjas színésznő († 1986)
• október 27. – Acsády Károly író, újságíró († 1962)
• október 30. – Ránki György magyar zeneszerző († 1992)
• október 30. – Alexander Gottfried Gode von Aesch, az Interlingva nyelv kidolgozója (egyes források szerint 1906-ban vagy 1904-ben is születhetett, ugyanezen a napon) († 1970)
• november 3. – Kessler Hubert magyar mérnök, hidrológus, barlangkutató († 1994)
• november 4. – Bartha Károly olimpiai bronzérmes úszó († 1991)
• november 13. - Szollás László világbajnok műkorcsolyázó, orvos († 1980)
• november 16. - Burgess Meredithamerikai színész († 1997)
• november 21. – Charles Korvin (Kárpáthy Korvin Géza), magyar nemzetiségű amerikai színész († 1998)
• november 28. – Alberto Moravia, olasz író († 1990)
• november 29. – Jankovich Ferenc, Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító († 1971)
• december 3. – Zsigmond László, Kossuth-díjas történész, akadémikus († 1992)
• december 7. – Ámos Imre, festőművész († 1944)
• december 7. – Kovács Károly Pál villamosmérnök, az MTA tagja, a magyar elektrotechnika kiemelkedő alakja († 1989)
• december 20. – Bárány István, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró († 1995)
• december 28. – Erich Mielke, keletnémet politikus, állambiztonsági miniszter († 2000)

• január 29. – Storno Ferenc festőművész, építőművész, restaurátor, műgyűjtő (* 1820)
• február 2. – Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, orosz kémikus (* 1834)
• február 20. – Henri Moissan, Nobel-díjas vegyész (* 1852)
• március 2. – Széchenyi Andor utazó (* 1865)
• április 3. – Tóth Béla újságíró, filológus, a magyar szállóige- és anekdotakincs kutatója (* 1857)
• április 9. – Savanyú Jóska vagy Savanyó Jóska híres bakonyi betyár volt (* 1841)
• május 2. - Forster Géza, magyar mezőgazdász, agrárpoltikus (* 1850)
• június 14. – Mechwart András, gépészmérnök (* 1834)
• július 1. – Doby Jenő rézmetsző, rézkarcoló, festőművész (* 1834)
• július 5. – Kuno Fischer, német filozófus (* 1824)
• július 27. – Figyelmessy Fülöp, honvédőrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese (* 1820) (* 1822)
• július 28. - Törley József, pezsgőgyáros, magyar iparmágnás (* 1858)
• július 31. – Károlyi István politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja (* 1845)
• augusztus 15. – Joachim József, világhírű magyar hegedűművész (* 1831)
• szeptember 4. – Edvard Grieg, norvég zeneszerző és zongoraművész (* 1843)
• október 19. – Podmaniczky Frigyes báró magyar politikus, író, (* 1824)
• november 28. – Stanisław Wyspiański, lengyel festő, grafikus, költő és drámaíró (* 1869)
• december 5. – Dessewffy Sándor csanádi püspök (* 1834)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1907 témájú médiaállományokat.