Az alábbi táblázat az egyéniben (E), párosban (P) és vegyes párosban (V) elért győzelmek számát mutatja játékosonként, illetve országonként. Az oszlopokban a feltüntetett színekkel vannak elkülönítve egymástól a Grand Slam-tornák, az év végi bajnokságok (WTA Finals és WTA Elite Trophy), a Premier tornák (Premier Mandatory, Premier 5, Premier) és az International tornák.[2]
A játékosok/országok sorrendjét a következők határozzák meg: 1. győzelmek száma (azonos nemzetbeliek által megszerzett páros győzelem csak egyszer számít); 2. torna rangja (a táblázat szerinti sorrendben); 3. versenyszám (egyéni – páros – vegyes páros); 4. ábécésorrend.
Demi Schuurs (belépés a 10. helyre augusztus 20-án)
Ranglisták
A naptári évre szóló ranglistán (race) az előző szezon zárásától, a WTA Elite Trophy döntőjét követő héttől, (az éljátékosok esetében 2018-ban) szerzett pontokat tartják számon, s az októberben megrendezésre kerülő világbajnokságra való kijutás függ tőle. A WTA-világranglista ezzel szemben az előző 52 hét versenyein szerzett pontokat veszi figyelembe, a következő szisztéma alapján: egyéniben maximum 16, párosban 11 tornát lehet beszámítani, amelyekbe mindenképpen beletartoznak a Grand Slam-tornák, a Premier Mandatory-versenyek és az év végi bajnokságok, valamint a világranglista első húsz helyezettje számára a Premier 5-ös versenyeken elért két legjobb eredmény is.[3]
Egyéni
Az alábbi két táblázat a race (az előző WTA Elite Trophy döntője után szerzett pontok száma) és a világranglista (az előző 52 héten szerzett pontok száma) állását mutatja be egyéniben az első harminc játékossal.[4][5] (Sárga alászínezéssel az évvégi világbajnokságra bejutott versenyzők, barna alászínezéssel a sérülés miatt a WTA Finals tornától visszalépett versenyző. Zöld alászínezéssel a 2018-as WTA Finals megnyerésével a WTA 2018. évi világbajnoka.)
Az alábbi két táblázat a race és a világranglista állását mutatja be párosban az első tíz párral, illetve az első húsz játékossal, jelezve a helyezés változását az előző héthez képest. (Sárga alászínezéssel az év végi világbajnokságra már bejutott párosok, barna alászínezéssel a WTA Finals tornán nem induló páros. Zöld alászínezéssel a világbajnokság győztes párosa.)
Azon versenyzők felsorolása, akik 2018-ban jelentették be visszavonulásukat az aktív játéktól, vagy 52 hete nem vettek részt versenyen, és pályafutásuk során egyéniben vagy párosban legalább egy WTA-tornagyőzelmet szereztek, vagy a világranglistán a legjobb 100 közé kerültek.
Annika Beck(1994. február 16. Gießen, Németország) - 2009-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2016. július 18-án elért 37. hely, párosban az ugyanaznap elért 84. helyezés volt. Pályafutása során egyéniben két WTA- és hét ITF-, párosban egy WTA-tornagyőzelmet szerzett. Juniorként 2012-ben megnyerte a Roland Garros lány egyéni versenyét. Felnőtt Grand Slam-tornákon a legjobb eredményét 2016-ban az Australian Openen érte el, ahol egyéniben a 4. körbe jutott. Tanulmányai miatt 2018. október 20-án jelentette be hivatalosan a visszavonulását.[11]
Casey Dellacqua(1985. február 11. Perth, Ausztrália) - 2002-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2014. szeptember 29-én elért 26. hely, párosban a 2016. február 1-én elért 3. helyezés volt. Pályafutása során párosban hét WTA-tornát nyert meg, emellett 22 egyéni és 23 páros ITF-tornán végzett az első helyen. Juniorként megnyerte a 2003-as Australian Open lány páros versenyét. Mind a négy Grand Slam-tornán játszott döntőt, összesen hét alkalommal, de nyernie nem sikerült. Egyéniben a legjobb eredménye a 4. kör, amit a 2008-as és a 2014-es Australian Openen, valamint a 2014-es US Openen ért el. 2011-ben megnyerte a 2011-es Roland Garros – vegyes páros versenyét. 2018. április 10-én jelentette be hivatalosan a visszavonulását.[12]
Marina Eraković(1988. március 6. Split, Jugoszlávia) - 2006-tól szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2012. május 7-én elért 39. hely, párosban a 2013. június 24-én elért 25. helyezés volt. Pályafutása során egyéniben egy és párosban nyolc WTA-tornát nyert meg, emellett 12 egyéni és 6 páros ITF-tornán végzett az első helyen. Juniorként megnyerte a 2004-es US Open (tenisz) és a 2005-ös Australian Open lány páros versenyét. A Grand Slam-tornákon legjobb eredményként egyéniben a 3. körig jutott a 2013-as Roland Garroson, valamint 2008-ban, 2013-ban és 2016-ban Wimbledonban. Párosban a 2011-es wimbledoni teniszbajnokságon elődöntős volt, ezen kívül negyeddöntőt játszott a 2013-as és a 2014-es Roland Garroson, valamint a 2008-as US Openen. 2018. december 10-én jelentette be hivatalosan a visszavonulását.[13]
Bojana Jovanovski(1991. december 31. Belgrád, Szerbia) - 2007-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2014. augusztus 4-én elért 32. hely, párosban a 2014. november 3-án elért 203. helyezés volt. Pályafutása során egyesben két WTA–, egy WTA 125K-, és négy ITF-tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye a 2013-as Australian Openen elért 4. kör, párosban a 2. körig jutott a 2013-as Australian Openen és 2014-ben a wimbledoni tornán. A világranglistán a legjobb helyezése egyéniben a 32. hely volt, amelyet 2014. augusztus 4-én ért el, párosban 2014. november 3-án a 203. helyig jutott. A sorozatos sérülései miatt 2018. november végén jelentette be visszavonulását.[14]
Karin Knapp(1987. június 28. Bruneck, Olaszország) - 2002-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2015. augusztus 24-én elért 33. hely, párosban a 2015. szeptember 28-án elért 49. helyezés volt. Pályafutása során két egyéni WTA-tornát nyert meg, emellett hat egyéni és hat páros ITF-tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye a 4. kör, amit 2013-ban Wimbledonban ért el, párosban a 3. körig jutott 2014-ben és 2015-ben a Roland Garroson, valamint 2015-ben Wimbledonban és a US Openen is. 2018 májusában jelentette be, hogy folyamatos sérülései miatt visszavonul a profi versenyzéstől.[15]
Anabel Medina Garrigues(1982. július 31. Valencia, Spanyolország) - 1998-tól szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2009. május 4-én elért 16. hely, párosban a 2008. november 10-én elért 3. helyezés volt. Pályafutása során 11 egyéni és 28 páros WTA-tornán győzött, emellett hat egyéni és három páros ITF tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye a 4. kör, amit a 2002-ben és 2009-ben az Australian Openen, valamint 2009-ben a Roland Garroson ért el, párosban megnyerte a 2008-as és a 2009-es Roland Garrost. 2008-ban a pekingi olimpián párosban ezüstérmet nyert. 2018 júliusában jelentette be, hogy az év utolsó Grand Slam-tornája után visszavonul a profi versenyzéstől.[16]
Agnieszka Radwańska(1989. március 6. Krakkó, Lengyelország) - 2005-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2012. július 9-én elért 2. hely, párosban a 2011. október 10-én elért 16. helyezés volt. Pályafutása során 20 egyéni és 2 páros WTA-tornán győzött, emellett két egyéni és két páros ITF tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon juniorként megnyerte a 2005-ös wimbledoni teniszbajnokság, valamint a 2006-os Roland Garros lányversenyét. A felnőttek között egyéniben a legjobb eredménye a 2012-es wimbledoni teniszbajnokságon játszott döntő. Párosban elődöntőt játszott a 2010-es Australian Openen és a 2011-es US Openen. 2015-ben egyéniben megnyerte a világbajnokságnak számító WTA Finals tornát. 2018. november 14-én jelentette be, hogy visszavonul a profi versenyzéstől.[17]
Francesca Schiavone(1980. június 23. Milánó, Olaszország) - 1998-tól szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2011. január 31-én elért 4. hely, párosban a 2007. február 12-én elért 8. helyezés volt. Pályafutása során 8 egyéni és 7 páros WTA-tornán győzött, emellett egy páros ITF tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye a 2010-es Roland Garroson elért tornagyőzelem volt. Ő az első olasz nő, aki egyesben Grand Slam-döntőt játszhatott. Párosban döntőt játszott a 2008-as Roland Garroson. Olaszország Fed-kupa-válogatottjával háromszor (2006, 2009, 2010) szerezte meg a kupát. A 2004-es athéni olimpián egyéniben, a 2008-as pekingi olimpián párosban a negyeddöntőig jutott. 2018. szeptember 5-én jelentette be, hogy visszavonul a profi versenyzéstől.[18]
Patty Schnyder(1978. december 14. Bázel, Svájc) - 1994-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2005. november 14-én elért 7. hely, párosban a 2005. június 6-án elért 15. helyezés volt. Pályafutása során 11 egyéni és 5 páros WTA-tornán győzött, emellett hét egyéni ITF tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye a 2004-es Australian Openen elért elődöntő volt, párosban a 2004-es US Openen és a 2005-ös Roland Garroson jutott szintén az eldöntőig. Svájc képviseletében három olimpián vett részt: az 1996-os atlantai, a 2004-es athéni és a a 2008-as pekingi olimpia egyéni és páros versenyein. 1996–2011 között 50 alkalommal lépett pályára Svájc színeiben a Fed-kupa-tornán. Tizenhét évnyi versenyszerű teniszezés után 2011 májusában bejelentette visszavonulását,[19] majd 2015-ben visszatért a versenypályákra. 2018 november végén, néhány nappal 40. születésnapja előtt bejelentette második, és ezúttal végleges visszavonulását.[20]
Olha Szavcsuk(1987. szeptember 20. Doneck, Ukrajna) - 2004-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2008. május 19-én elért 79. hely, párosban a 2017. október 23-án elért 33. helyezés volt. Pályafutása során három páros WTA-tornán győzött, emellett három egyéni és nyolc páros ITF tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye a 3. kör, amit a 2006-os Australian Openen ért el, párosban a 2017-es Roland Garroson a negyeddöntőig jutott. 2018. szeptember 4-én jelentette be, hogy az azévi US Open volt utolsó profi versenye.[21]
Roberta Vinci(1983. február 18. Taranto, Olaszország) - 1999-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2016. május 9-én elért 7. hely- Párosban 2012. október 15-én került először a világranglista élére, amelyen összesen 110 héten keresztül állt, eközben háromszor volt év végi világelső. Pályafutása során 10 egyén is 25 páros WTA-tornát nyert meg, emellett 9 egyéni és 10 páros ITF-tornán végzett az első helyen. Juniorként megnyerte az 1999-es Roland Garros lány páros versenyét. Felnőttként párosban teljesítette a karrier Grand Slam-et, miután 2012–2014 között mind a négy Grand Slam-tornán győzni tudott, az Australian Openen két alkalommal is. Az öt Grand Slam-győzelem mellett még három alkalommal játszott döntőt. Egyéniben a legjobb eredményét a 2015-ös US Openen érte el, ahol a döntőben szenvedett vereséget Flavia Pennettától. 2017. november végén jelentette be, hogy a 2018-as római tornát követően befejezi profi pályafutását.[22][23]
Aleksandra Wozniak(1987. szeptember 7. Montréal, Kanada) - 2005-től szerepelt a profi játékosok között. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 2009. június 22-én elért 21. hely, párosban a 2010. június 7-én elért 136. helyezés volt. Pályafutása során egy egyéni WTA-tornán győzött, emellett 11 egyéni ITF tornán végzett az első helyen. A Grand Slam-tornákon a legjobb eredménye egyéniben a 2009-es Roland Garroson elért 4. kör, párosban az Australian Open kivételével a 2. körig jutott. 2018. december 19-én jelentette be visszavonulását.[24]
Visszatérők
Az alábbi versenyzők korábbi visszavonulásuk után 2018-ban újra versenybe szálltak:
Rebecca Marino(1990. december 16. Toronto, Kanada), 2008-ban lett profi játékos, 2013-as visszavonulásáig 5 egyéni és 2 páros tornagyőzelmet szerzett ITF-versenyeken. 2010. július 11-én az egyéni világranglista 38. helyén állt, párosban a legjobb helyezése a 2010. június 21-én elért 210. helyezés. A Grand Slam-tornákon legjobb eredménye a 2011-es Roland Garroson elért 3. kör. 2017 októberében jelentette be visszatérését,[25] amelyre 2018 januárjában kerülhetett sor, és rögtön az első három ITF-versenyét megnyerte.[26]
↑Stephanie Myles: Rebecca Marino back in three months (angol nyelven). tennis.life, 2017. október 23. [2017. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)