2020. december 20-án megállapodás született hat magyar ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) között, a 2022-es országgyűlési választáson történő együttműködésről. Ennek tartalma, hogy a választáson közös listát és mind a 106 választói körzetben közös jelöltet állítanak, valamint hogy a jelölteket, és a miniszterelnök-jelölt személyét előválasztáson fogják eldönteni. Az előválasztás első fordulóját 2021. szeptember 18–28. között, a másodikat október 10–16. között tartották. Az egyéni képviselőjelölteket egy, a miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választották meg. A szavazáson részt vehettek azok a polgárok is, akik a 2022-es országgyűlési választás időpontjáig betöltik a 18. életévüket.[1]
A Republikon Intézet 2020. március 10-én javaslatot dolgozott ki a 2022-es ellenzéki előválasztásra.[2] Az IDEA Intézet 2020. július végi kutatásában a megkérdezett nem kormánypárti választók közel háromnegyede a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatta,[3] míg a Publicus augusztusban kétharmadnyira mérte azon ellenzéki választók arányát, akik szerint az előválasztás növelné egy esetleges ellenzéki miniszterelnök-jelölt támogatottságát.[4]
Július 26-tól kérték a jelöltek bejelentkezését, nyilatkozataik leadását, frakcióba jelentkezését (ezt a civil jelöltektől is elvárják).
Augusztus 23-tól vehették fel a jelöltek a jelöltségükhöz szükséges aláírások gyűjtőíveit.
Szeptember 6-án délelőttig kellett leadniuk a jelölteknek a megfelelő számú ajánló aláírást tartalmazó gyűjtőíveket.
Szeptember 18-28. között volt az előválasztás első fordulója, ekkor választották meg az országgyűlési egyéni választókerületi jelöltek, illetve ekkor lehetett voksolni a miniszterelnök-jelöltekre is. Aki a képviselőjelölt-jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, azt a személyt indítja a 2022-es tavaszi országgyűlési választáson az adott választókerületi mandátumért a hatpárti ellenzéki együttműködés. Mivel a miniszterelnökjelölt-jelöltek közül senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, vagyis az összes voks felét és annál legalább egy szavazattal többet, így második forduló következett. Ide az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt került be (mivel elérték a 15%-ot).
A második fordulót október 10-16. között tartották meg.[8]
Az ellenzéki előválasztáson induló pártok a személyi kérdéseken túl egy közös nyilatkozatot adtak ki 2020. december 20-án "A Korszakváltás Garanciái" címmel, melyben hitet tettek számukra fontos alapértékek mellett, illetve részletezték az egyeztetéseken kialakult konszenzust mind a választásig tartó időszakra, mind pedig az azt követő, esetleges kormányváltó periódust illetően. A hat párt által aláírt dokumentum 13 pontban taglalja, hogy a résztvevők milyen legitimációs, személyi és tartalmi garanciák mentén képzelik el a további közös együttműködést, illetve ezen felül írásban vállalják egy közös kormányprogram végrehajtását, mely - több pártvezető nyilatkozata alapján - jelenleg is formálódik a pártok szakértőinek bevonásával.[15]
2021. január 5-én a hat párt vezetői bejelentették a közösen megfogalmazott kormányzási alapelveiket:[16]
Önmagával békében élő nemzet
Demokratikus jogállam
Jövőbe tekintő kormányzás
Gondoskodó társadalom
Igazságos gazdaság
Európai Magyarország
A pártok előválasztási programjai
Demokratikus Koalíció
A DK hivatalos előválasztási programmal jelenleg nem rendelkezik, viszont Dobrev Klára 2021. május 2-án történt miniszterelnök-jelölti bemutatkozójában a következő pontokat hangsúlyozta: "Vissza kell vezetni Magyarországot Európába; harcolni kell a korrupció ellen; nyugdíj- és családi pótlék emelés; illetve közműminimum bevezetése; a panelprogram visszaállítása."[17]
MSZP: Kormányváltást! Korszakváltást!
A program 2021. április 10-én jelent meg, és a „Kormányváltást! Korszakváltást!” címet viseli.[18]
Részlet a programból: "A Magyar Szocialista Párt küldetése az együttműködésen belül az, hogy képviselje a humanizált gazdaság, az igazságosabb elosztás szociáldemokrata programját."
Sajtóvisszhang: "A program három pillére: a szabadság, a jogbiztonság és a demokrácia újbóli megteremtése; az esélyegyenlőség, a szociális biztonság megteremtése és a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése; a környezetünk kizsákmányolása elleni fellépés és a klímaigazságosság érvényre juttatása." - Telex[19]
Momentum Mozgalom: Új Magyarország Terv
A Momentum Mozgalom programjának címe „Új Magyarország Terv”.[20]
Részlet a programból: "A mi szemünk előtt azonban nem csak ez, hanem a 2022 utáni Magyarország, az új Magyarország lebeg, amely képes utolérni Európát, és amely nem a keleti diktatúrákra, hanem a gazdag nyugati demokráciákra tekint példaként."
Sajtóvisszhang: "A program főbb pontjai a következők: az oktatás megújítása „finn példa alapján”, az egészségügy brit mintára történő átalakítása, a zöld Magyarország megteremtése, a családok egyenlőségének biztosítása, négy napos munkahét bevezetése, illetve Magyarország-részvény, rugalmas nyugdíj és euró bevezetése." - Mérce[21]
LMP: Zöld Garancia
2021. július 31-én, az LMP 51. kongresszusán beszédet mondott Karácsony Gergely, a párt által is támogatott miniszterelnök-jelölt és a párt két társelnöke, Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté, ahol bemutatták, majd aláírták a „Zöld Garancia” programot.
Részlet a programból: „Az általunk képviselt zöldpolitika lényege az, hogy komplex, összefüggő rendszerként tekintünk a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra. Olyan országot teremtünk, ahol nem a profit a legfontosabb cél, hanem az, hogy mindenki boldogulhasson. Ennek alapja a közösségi gondolkodás és közös értékeink megvédése. Olyan országot teremtünk, amely kiegyensúlyozott. Ahol békében élünk saját magunkkal és környezetünkkel. Ehhez teljes irányváltásra van szükség.”[22]
Sajtóvisszhang: Karácsony Gergely főpolgármester, a párt miniszterelnök-jelöltje – az LMP nevére utalva – arról beszélt, lehet más a politika, "de most már legyen is más". Hangsúlyozta, nemcsak bevinni kell a parlamentbe a zöld politikát, formálni a közéleti gondolkodást, hanem a kormányváltás ügyének és az ország újraegyesítésének élére kell állniuk a zöldeknek. Hozzátette, a magyar ellenzéknek "Európa legcinikusabb, leghazugabb és a legtöbb politikai eszközzel, erőforrással rendelkező rendszerét" kell leváltania, egyszerre kezelve a demokratikus, az ökológiai és a szociális válságot, amelyek közül az utóbbi miatt "Magyarország ma Európa szegényháza tulajdonképpen". Ezt a három válságot nem lehet külön megoldani, ez ugyanaz a válság – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy nem néz szembe a kormányzat a valódi gondokkal, hanem csinál helyettük álproblémákat. Karácsony Gergely fő célnak azt nevezte, hogy "igazi, a jövőt építő zöld kormányzás" kövesse a 2022-es kormányváltást.[23]
Egyéni választókerületek és bejelentett indulók
Az adott körzetben nyertes jelölteket félkövérrel jelöltük.[24]
A párt sorában a más pártnak adott támogatások száma. A párt oszlopában a más párttól kapott támogatások száma. Az átlóban a párt saját jelöltjeinek a száma pirossal.
Az Összesen sor és oszlop a saját jelöltek nélkül értendő.
Ha egy jelölt több párttól kapott támogatást, az Összesen sorban többször vesszük számításba.
Több szervezet által támogatott jelöltek (kinyitható)
Név
Választókerület
DK
Jobbik
LMP
MMM
MSZP
Momentum
Párbeszéd
Ander Balázs
85. Somogy 2. (Barcs)
jelölő
X
Aranyos Gábor
89. Szabolcs-Szatmár-Bereg 2. (Nyíregyháza)
jelölő
X
Barabás Richárd
2. Budapest 2. (XI. kerület)
X
jelölő
Béres András
74. Pest 3. (Szentendre)
X
jelölő
Bősz Anett
72. Pest 1. (Érd)
jelölő
X
Burány Sándor
9. Budapest 9. (X-XIX. kerület)
X
jelölő
Csányi Tamás
66. Jász-Nagykun-Szolnok 4. (Törökszentmiklós)
X
jelölő
X
Csárdi Antal
1. Budapest 1. (I-V-VIII-IX. kerület)
X
jelölő
Csordás Anett
6. Budapest 6. (VIII-IX. kerület)
X
X
Czuth Zoltán László
105. Zala 2. (Keszthely)
jelölő
X
Demeter Márta
6. Budapest 6. (VIII-IX. kerület)
X
jelölő
Dorosz Dávid
76. Pest 5. (Dunakeszi)
X
jelölő
Dudás Róbert
61. Heves 2. (Gyöngyös)
jelölő
X
Fábián István
54. Hajdú-Bihar 1. (Debrecen)
X
jelölő
Fodor Csaba
106. Zala 3. (Nagykanizsa)
jelölő
X
Gér Mihály
81. Pest 10. (Monor)
X
jelölő
Gurmai Zita
67. Komárom-Esztergom 1. (Tatabánya)
jelölő
X
Gy. Németh Erzsébet
2. Budapest 2. (XI. kerület)
jelölő
X
Hadházy Ákos
8. Budapest 8. (XIV. kerület)
X
jelölő
Hegedűs Péter
59. Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény)
X
X
Hiller István
16. Budapest 16. (XX. kerület)
X
jelölő
X
Hiszékeny Dezső
7. Budapest 7. (XIII. kerület)
jelölő
X
Dr. Ipkovich György
99. Vas 3. (Körmend)
X
jelölő
X
Jakál Adrienn
52. Győr-Moson-Sopron 4. (Sopron)
X
jelölő
Kálló Gergely
47. Fejér 4. (Dunaújváros)
X
jelölő
X
X
X
Kálmán Olga
4. Budapest 4. (II-III. kerület)
jelölő
X
X
Kertész Ottó
64. Jász-Nagykun-Szolnok 2. (Jászberény)
jelölő
X
Király József
20. Bács-Kiskun 2. (Kecskemét)
jelölő
X
Kocsis-Cake Olivio
5. Budapest 5. (VI-VII. kerület)
X
jelölő
Koltai Péter
28. Baranya 4. (Szigetvár)
jelölő
X
Komjáthi Imre
17. Budapest 17. (XXI-XXIII. kerület)
jelölő
X
Korózs Lajos
62. Heves 3. (Hatvan)
jelölő
X
Kunhalmi Ágnes
15. Budapest 15. (XVIII. kerület)
X
X
X
jelölő
X
Lengyel Máté
88. Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. (Nyíregyháza)
jelölő
X
Lukács László György
65. Jász-Nagykun-Szolnok 3. (Karcag)
jelölő
X
Magóné Tóth Gyöngyi
21. Bács-Kiskun 3. (Kalocsa)
jelölő
X
Mándi László
55. Hajdú-Bihar 2. (Debrecen)
X
jelölő
Márki-Zay Péter
43. Csongrád-Csanád 4. (Hódmezővásárhely)
X
jelölő
X
Mellár Tamás
25. Baranya 1. (Pécs)
X
X
jelölő
Mihálik Edvin
41. Csongrád-Csanád 2. (Szeged)
X
jelölő
X
Mikóné Hirth Beáta
31. Békés 3. (Gyula)
X
jelölő
Mirkóczki Zita
60. Heves 1. (Eger)
jelölő
X
Molnár Gyula
18. Budapest 18. (XXII. kerület)
jelölő
X
Nemes Andrea
69. Komárom-Esztergom 3. (Komárom)
jelölő
X
Nunkovics Tibor
68. Komárom-Esztergom 2. (Esztergom)
jelölő
X
Orosz Anna
2. Budapest 2. (XI. kerület)
X
jelölő
Pintér Attila
84. Somogy 1. (Kaposvár)
jelölő
X
Rig Lajos
102. Veszprém 3. (Tapolca)
jelölő
X
Schmuck Erzsébet
80. Pest 9. (Nagykáta)
jelölő
X
X
X
Steinmetz Ádám
86. Somogy 3. (Marcali)
jelölő
X
X
Stummer János
29. Békés 1. (Békéscsaba)
jelölő
X
X
Szabó Sándor
40. Csongrád-Csanád 1. (Szeged)
jelölő
X
X
Szabó Tímea
10. Budapest 10. (III. kerület)
X
X
X
jelölő
Szakács László
26. Baranya 2. (Pécs)
jelölő
X
Szél Bernadett
73. Pest 2. (Budakeszi)
X
X
jelölő
Dr. Szelényi Zoltán
32. Békés 4. (Orosháza)
jelölő
X
Szilágyi György
14. Budapest 14. (XVII. kerület)
jelölő
X
X
X
Szórádi Sándor
56. Hajdú-Bihar 3. (Debrecen)
X
jelölő
Tigelmann Péter
95. Tolna 2. (Dombóvár)
X
jelölő
Tordai Bence
4. Budapest 4. (II-III. kerület)
X
X
jelölő
Tóth Endre
18. Budapest 18. (XXII. kerület)
X
jelölő
Vajda Zoltán
13. Budapest 13. (XVI. kerület)
jelölő
X
X
Varga László
34. Borsod-Abaúj-Zemplén 2. (Miskolc)
jelölő
X
Varju László
11. Budapest 11. (IV. kerület)
jelölő
X
X
Összes támogatott
2
12
7
23
17
6
24
Közvélemény-kutatások a miniszterelnök-jelölt személyéről
Az első fordulót szeptember 18-28. között rendezték meg, ekkor választották meg az országgyűlési egyéni választókerületi jelölteket, illetve ekkor lehetett voksolni a miniszterelnök-jelöltekre is. Aki a képviselőjelölt-jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, azt a személyt indítja a 2022-es tavaszi országgyűlési választáson az adott választókerületi mandátumért a hatpárti ellenzéki együttműködés. Ha a miniszterelnökjelölt-jelöltek közül senki nem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, vagyis az összes voks felét és annál legalább egy szavazattal többet, akkor második forduló következik. Ide az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt kerül be (amennyiben elérték a 15%-ot).
Az előválasztás első napján kénytelenek voltak leállítani a szavazást, mivel az online felületen túlterheléses támadás volt. A szavazást csak két nappal később indították újra, emellett két nappal meghosszabbították a határidőt[365][366]
A második fordulót eredetileg október 4-10. között tartották volna, azonban összesen három napos csúszással sikerült lezárni az első fordulót. A második fordulót október 10. és 16. között tartották. Az első forduló öt miniszterelnök-jelöltjéből hárman jutottak tovább, viszont október 1-jén bejelentették, hogy a második- és a harmadik helyezett (Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter) közül egyikőjük kormányfőjelöltként, másikuk pedig kormányfőhelyettes-jelöltként folytatja a versenyt.[368] Két nappal a második forduló előtt, október 8-án Karácsony Gergely bejelentette visszalépését.[369]
↑Mozgalom, Momentum: Így kormányozzuk 2022 után Magyarországot (amerikai angol nyelven). Momentum Mozgalom, 2021. január 5. [2021. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
↑ abcMizsur András: [elex.hu/belfold/2021/06/04/jobbikos-jeloltet-tamogat-miskolcon-a-dk Miskolcon is jobbikos jelöltet támogat a DK.] ?weblap? (2021. június 5.)