Ajtai K. Sándor

Ajtai K. Sándor
Életrajzi adatok
Született	1845. március 24. Kolozsvár
Elhunyt	1917. június 4. (72 évesen) Budapest
Ismeretes mint	orvos anatómus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	törvényszéki orvostani anatómia
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE	nyilvános rendes tanár
Budapesti TE	nyilvános rendes tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajtai K. Sándor témájú médiaállományokat.

Ajtai K(ovách) Sándor (Kolozsvár, 1845. március 24. – Budapest, 1917. június 4.) orvos, egyetemi tanár, Ajtai K. Albert nyomdatulajdonos testvéröccse.

Kolozsvári polgári szülőktől származik. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1864–1869 között a budapesti egyetemre járt, ahol az orvosi pályát választotta. 1870-ben a budapesti egyetemen lett tanársegéd, ahol kórbonctant adott elő. 1873-ban kinevezték a kolozsvári egyetemre nyilvános rendkívüli tanárnak az általános kór- és gyógyszertanra, ahol később rendes tanár lett. Az 1874–1875-ös tanévtől a törvényszéki orvostant és az orvosi rendészetet tanította. Az államorvostani intézet igazgatója volt. 1877–1881 között az orvostudományi kar dékánja volt, 1881–1882-ben az egyetem rektorává választották.

1882 végén a budapesti egyetemre helyezték át, ahol 1915-ig a törvényszéki orvostan tanára volt, 1906–1907-ben rektor volt.

Kutatási területe a törvényszéki orvostani anatómia volt. Orvosi és közegészségügyi cikkei az Orvosi Hetilapban jelentek meg.

• Vizsgálatok az ízületi belhártya szövettanának köréből. (Orvosi Hetilap, 1872)
• Az ízlésszervek szövettanához. (Orvosi Hetilap, 1872)
• Beitrag zur Kenntniss der Geschmacksorgane. Strassburg, 1872. (Különnyomat az «Archiv für Mikrosk. Anatomie»-ból.)
• Az egyetem története 1881–82. Visszatekintéssel az 1872–1882. első decenniumra. Kolozsvár, 1883. (Rektori székéről lelépő beszéd.)
• Törvényszéki-orvostani jegyzetek. (Bp., 1890–1891)
• A bűnügyi beszámítási képesség négy esete, törvényszéki orvosi szempontból. (VII. tábla.), EME Értesítő, 1982.
• Beszéd, mellyel a budapesti királyi magyar tudományegyetem rektori székét az 1906., 1907. tanévi beiktatási ünnepélyen elfoglalta. (8-r. 18 l.) Budapest, 1906. Egyetemi könyvnyomda.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Névpont
• Gyászjelentése Archiválva 2017. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Sótonyi Péter: Patológiai vizsgálatok szerepe az igazságügyi orvostanban, Magyar Tudomány, 2007/08 1007. o. Online hozzáférés
• Sírja az abonyi római katolikus temetőben
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

• Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem