Bődy Zoltán

Bödi Bődy Zoltán (Zalaegerszeg, 1873. február 14. – Keszthely, 1945. május 8.) jogász, Zala vármegye alispánja. Az egyik képviselője a Legitimizmusnak Zala vármegyében.

A nemesi származású bödi Bődy család sarja. Apja, bödi Bődy József (1841–1913), polgári leányiskolai tanár,^[1] anyja, hadagi Farkas Szidónia Mária (1848–1924) volt. Anyai nagyszülei hadagi Farkas József, felsőbogáti pusztai uradalmi ispán, és Horváth Anna voltak.

Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen és Nagykanizsán végezte. Ezt követően a Budapesti Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. Egyévi önkéntes katonai szolgálatát 1896–97-ben a 38. gyalogezred kötelékében teljesítette, majd ezt követően ügyvédjelöltként kezdett el dolgozni Zalaegerszegen. 1907-től vármegyei tisztviselő: 1907. december 16. és 1912 között I. osztályú aljegyző; 1911-től rövid ideig megbízott alispán; 1912-től 1917. május 14-ig Zala vármegye másodfőjegyzője, majd 1917. május 14-től 1922. május 9-ig a vármegye főjegyzője lett.

A vármegye legsúlyosabb idejében, az összeomláskor és a kommün alatt mint főjegyző óriási munkát végzett. A legválságosabb időkben a helyén volt, akkor, amikor se főispán, se alispán nem teljesített szolgálatot, törhetetlen buzgalommal és hazafiassággal látta el nehéz szolgálatát és megmentette a vármegye javait. 1922. május 9-től 1938. április 30-ig Zala vármegye alispánja volt. Hivatali ideje alatt jött létre a Vármegyei Bank és Takarékpénztár, melynek elnökévé választották. Emellett tagja volt a Férfiligának, a MOVE-nak valamint a Balatonvidéki Villamos Rt. és a keszthelyi helyiérdekű vasút igazgatótanácsainak. Nevéhez fűződnek különböző útépítések, hidak létesítése, a vármegyei székház restaurálása, a letenyei, pacsai, keszthelyi, balatonfüredi és nagykanizsai járási székházak építése, a tisztviselői üdülőház létesítése és Balatonfüreden és Hévízen a telefonhálózat megépítése. Pehm József zalaegerszegi plébános legitimista keresztény párti vezető egyik bizalmas barátja. 1938-ban nyugdíjba vonult és a zalai alispánságban Brand Sándor követte.

1903. szeptember 26-án Zalaegerszegen feleségül vette nádasdi Tersztyánszky Ilonát (1885–1945), nádasi Tersztyánszky Ödön (1855–1924) árvaszéki elnöknek és kossuthi Pataky Máriának (1864–1936) leányát. Az esküvőn a két tanú dr. gróf Jankovich László főispán és iszkázi Árvay Lajos főjegyző volt. Az új párt a vőlegény bátyja, Bődy István püspökbogádi plébános áldotta meg. A polgári kötést pedig Csertán Károly alispán végezte.^[2] Házasságukból született:

• dr. Bődy Zoltán
• Bődy László (*1910. – Budapest, 1933. január 29.) jogszigorló. Nőtlen.
• Bődy Mária (*1915. – Zalaegerszeg, 1935. február 22.) hajadon.

• Zalai életrajzi kislexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek: 136. o.
• Zala vármegye ismertetője: 3. rész. 141. o.
• Nobilitas 2009. Szerk. Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.