Bőke Gyula

Bőke Gyula
Született	Beck Gyula 1832. november 8. Tata
Elhunyt	1918. március 5. (85 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos fül-orr-gégész egyetemi oktató szülész
Sírhelye	Farkasréti temető (Érdi-27. falsírbolt)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőke Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bőke Gyula, 1862-ig Beck (Tata, 1832. november 8. – Budapest, 1918. március 5.)^[3] orvos, a MTA tagja.

Bőke Simon (1801–1885)^[4] és Steiner Anna gyermeke.^[5] A magyarországi fülészet megalapítója. A tatai és a pesti piaristáknál, majd a Bécsi Egyetemen tanult és ugyanott lett kórházi orvos. 1859-ben Mosonmagyaróváron telepedett le, de már két évvel később a fővárosba jött, ahol fülgyógyászattal kezdett foglalkozni. E célból külföldi tanulmányútra ment, s hosszabb időt töltött Würzburgban. Visszatérve ő lett az első fülspecialista, s mint ilyen előbb a Zsidó Kórház főorvosa volt, majd kikeresztelkedése után a Rókus Kórház és a gyermekkórház osztályvezető főorvosa, 1868-ban magántanár, 1879-ben egyetemi tanár, később a fülgyógyászati klinika első igazgatója lett. Fülgyógyászati tanulmányai meghaladják a százat, az első Fülgyógyászat tankönyvének is ő a szerzője. Számos külföldi orvosi társaság tagjává választotta.

Házastársa Freund Etelka (1843–1910)^[6] volt, Freund Benedek orvos lánya. 1891-ben feleségével megkeresztelkedett a krisztinavárosi Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplomban.^[7]

Lánya Bőke Kornélia (Pest, 1864. május 6. – Budapest, 1942. november 22.)^[8][9] volt, Vikár Béla etnográfus, műfordító felesége.

• A külhangvezetés általában és mellső és alsó falának megcsontosodása különösen (Pest, 1863)
• A süketnémaság orvosi szempontból (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1864)
• A fülgyógyászat tankönyve tanulók és orvosok számára (Buda, 1868)
• A fülfolyás – otorrhoea – lényegéről (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
• A fülbántalmak befolyása az agyra (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1879)
• A hallásról és a hallókészülékekről (Természettudományi Közlöny, 1880)
• A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz – A csecsnyújtvány üregének megnyitásáról (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1890)
• A gyermekek testi ápolásáról. Többekkel. (Budapest, 1891)
• A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és annak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati irányban. A magyar orvosok és természettudósok Brassóban tartott vándorgyűlésén előadta. (Budapest, 1892)
• Ritkábban előforduló sérüléses fülbántalmak. A fül epitheliomája és a rádiumkezelés (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
• A fülgyógyászat fontosságáról az orvosi gyakorlatban (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 132. o.  Online elérés
• Névpont
• Magyar írók élete és munkái. Szinnyei József. Budapest, 1891-1914.