Baden bei Wien
Baden bei Wien osztrák város, Alsó-Ausztria Badeni járásának székhelye. 2022 januárjában 25 783 lakója volt. Baden Bécs déli előkelő elővárosa és a kaszinójáról, gyógyvizéről ismert. Badent gyakran nevezik még Biedermeier városnak (németül Biedermeierstadt) is. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2] ElhelyezkedéseBaden bei Wien a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence délnyugati peremén, a Schwechat folyó mentén. Területének 28,5%-a erdő, 21,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település (Baden) tartozik, részei Haidhof-Siedlung, Haidhofteich, Lorenzteich és Kiebitzmühle. A város Bécstől 26 km-re délre fekszik a B210 és B212-es főutak mentén. A várostól keletre halad el az A2-es autópálya. A várost érinti az Osztrák Déli Vasút, valamint a Baden – Bécsi Opera között közlekedő elővárosi vasút, a Wiener Lokalbahn. A környező önkormányzatok: északra Pfaffstätten, északkeletre Traiskirchen, keletre Oberwaltersdorf és Tattendorf, délkeletre Teesdorf, délre Sooß, Bad Vöslau és Kottingbrunn, nyugatra Alland, északnyugatra Heiligenkreuz. TörténeteMelegvizű, kénes forrásait már a rómaiak is felfedezték. A Claudius római császár idején (Kr. u. 41–54) itt alapított település az Aquae (magyarul: fürdők) nevet kapta, ami mutatja, hogy már akkor is jelentős szerepet töltött be a gyógyfürdő. 869-ben a várost Padunként említik. A városi címet 1480-ban kapta. 1488-ban Aragóniai Beatrix magyar királyné ide érkezett, hogy meddőségét gyógyíttassa. A törökök Bécs 1529-es, majd 1683-as ostroma során elpusztították a várost. 1713-ban a pestis, majd 1714-ben egy nagy tűzvész volt jelentős esemény a település életében. I. Ferenc osztrák császár 1796–1834 között minden nyarat Badenben töltött és felépíttette nyári rezidenciáját. Az 1782-ben, II. József által kiadott türelmi rendelet a bécsi és alsó-ausztriai zsidókat is érintette, egyben elősegítette, hogy fontos gyógyüdülővé váljon. Nyaranta a felsőbb osztályok kedvelt üdülőhelye lett Baden, amit erősített az 1867-es, zsidóknak nyújtott egyenlő állampolgárság intézkedése is. Az 1812-es nagy tűzvész után a várost átépítették. Az új biedermeier stílusnak megfelelően tette le névjegyét Joseph Kornhäusel tervező. 1842. május 5-én megnyílt az osztrák Déli vasút vasútvonal első szakasza, egyben a vasútállomás létesült a városban. 1850-ben egyesült Leesdorf és Gutenbrunn településekkel, amit 1912-ben Weikersdorf községgel való összeolvadás követett. 1916-ban a Weilburg kastélyban kapott helyet a k. u. k. Hadseregfőparancsnokság. Ez a lépés viszont nehezítette a hadvezetés munkáját, lassította a hadműveleti intézkedéseket, és hamarosan bizonyos elszakadás jelei mutatkoztak a hadszíntéren harcoló hadsereg és felső vezetése között.[3] A I. Károly osztrák császár által irányított hadseregfőparancsnokság 1918 novemberéig maradt itt. Az 1926-os badeni egyezmény értelmében Magyarország a m. kir. honvédség iratanyagát visszakapta, de maradtak az ország területén közös alakulatoknak iratai, amelyek levéltári kezelésbe kerültek.[3] A Badeni Kaszinó (Casino Baden) 1934-es megnyitásával a legfontosabb fürdővárosa lett Ausztriának. Az 1945. április 2-án végrehajtott bombázások során megsemmisült számos épület, így a Weilburg kastélynak is csak homlokzata maradt meg. 1945-től 1955-ig Baden a szovjet megszállási övezet, a KGB délkelet-európai főhadiszállása és a szovjet katonai azonnalítélő hadbíróság székhelye is volt Ausztriában. A megszállás idején a Vörös Hadsereg katonái fosztogattak, de történt nemi erőszak és gyilkosságok is. A Nikoladonivillában (Schimmergasse 17.) tartottak fogva foglyokat és deportáltak a Szovjetunióba. Tíz magyar volt abból a 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945–55 között tartó megszállása idején.[4] 1965 után a teljes turisztikai infrastruktúra és a város megújult, visszanyerte régi rangját és az egyik legfontosabb gyógyfürdőhellyé vált Ausztriában. A belváros utcáit sétálóutcákká alakították át. NépességeA Baden bei Wien-i önkormányzat területén 2022 januárjában 25 783 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 82,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,6% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 62,7%-a római katolikusnak, 8,3% evangélikusnak, 3,6% ortodoxnak, 4% mohamedánnak, 16,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (85,2%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (1,6%), a magyarok (1,5%) és a törökök (1,3%) alkották.[5] A népesség változása: A népesség alakulása 1961 és 2020 között
Adatok: Wikidata LátnivalókA város fejlődésének alapját a forró kénes források adták. A legrégebbi kénforrása a Casino épülete alatt található. Ma a vizet tizennégy forrás biztosítja, amelyek a legtöbb ként tartalmazzák Ausztriában. A termák mellett kedvezőek a település légköri viszonyai és tiszta levegője. A városképet a biedermeier stílus uralja. A 19. század elejétől beindult gazdasági fejlődés mind a turizmusra épült. Baden 1994-től tagja az osztrák Történelmi Kisvárosok Szövetségének (Kleine historische Städte). A badeni színházi élet jellemzői az operett-előadások. Télen az előadásra a városi színházban került sor (épült: 1908–1909-ben, tervező: ifj. Ferdinand Fellner és Fellner & Helmer iroda), a nyár folyamán pedig a Badner Arena 1906-ban emelt épületében (tervező: Rudolf Krausz). A Városi Könyvtárat 1940–41-ben alapították. 1959-ben költözött mai helyére. Az Weikersdorf városrészben lévő fiókkönyvtár 1964-ben nyílt meg. A város két jelentősebb parkkal rendelkezik. A Fürdő park (Kurpark) a belváros mellett található és 52 hektáros területén nyári koncerteket szoktak rendezni. A történeti kertet számtalan művész és hős szobra ékesíti, de van itt egy kút, egy templom és egy nosztalgikus park kávézó is. A kert néhány féltrópusi növénynek is otthont ad. A nála kisebb, nyolchektáros Doblhoffpark Baden egyik legkedveltebb területe, több mint 600 féle rózsával, több mint 30 ezer rózsafával 175 virágágyon. A rózsák júniusban és októberben virágzanak.[6] A sétálóutca és Fő tér érintésével a kaszinóig tartó területen minden évben karácsonyi vásárt rendeznek. Múzeumok
Különleges építmények
Már lebontott/megsemmisült épületek
Híres emberekItt született
Itt halt meg
Jegyzetek
Fordítás
|