|
Bajazzók
A Pagliacci (a. m. bohócok) , magyarul (az északi pajaccsó kiejtés helyett dél-olasz formát követve) Bajazzók,[1] Ruggero Leoncavallo kétfelvonásos operája. A szöveget is a zeneszerző írta. A bemutató 1892. május 21-én volt a milánói Teatro Dal Vermében, Arturo Toscanini vezényletével, 1 óra és 10 perc játékidővel. A cselekmény Montalto mellett, Calabriában játszódik 1865 és 1870 között, Nagyboldogasszony napján. A szöveg valóban megtörtént eseményen alapszik, sőt Leoncavallo maga is jelen volt azon az előadáson, amelyen a véres jelenet lejátszódott. A mű történeteLeoncavallo a Pagliacci című operát a Sonzogno cég pályázatára írta, ahol azonban Pietro Mascagni Parasztbecsület című operája vitte el a pálmát. Mivel a kiírás kifejezetten egyfelvonásos operára vonatkozott, a zsűri nem értékelte a Pagliaccit. A Songzo cég azonban felfigyelt az új operára, és két évvel később, 1892. május 21-én elő is adta a milánói Teatro Dal Verme színpadán. Magyarországon egy évvel később, 1893. március 28-án mutatták be a Magyar Királyi Operaházban. A szövegkönyv ma is használt fordítását Pless Károly készítette. Az előadás nagy sikert aratott, és mindmáig világszerte játsszák. Szerepek
A cselekmény PrológAz opera egy harsány, figyelemfelhívó zenével kezdődik, amelyet a baritonisták által gyakran külön is előadott Prológ követ: a függöny mögül Tonio, Taddeo jelmezében lép elő és szavaiból a mű, egyben az egész verizmus eszmevilága bontakozik ki, mely szerint a szerző „… egy darab életet” kíván a nézők elé tárni. I. felvonásAz egész falu nagy örömmel fogadja az évről évre visszatérő komédiásokat. A színészek egy szamár húzta kordén érkeznek. Canio, a csoport vezetője a nagydobot veri és közben meghívja a helybélieket az estélyre, a színjáték megtekintésére. Miután megállnak, Tonio le akarja segíteni a kocsiról Neddát, Canio azonban durván elzavarja. Az egyik helybéli paraszt a közeli kocsmába hívja a társulat vezetőjét, Caniót. Egyik társa is csatlakozik, azonban a Tonio nevű komédiás úgy dönt, hogy inkább az állatokat látja el. Ezt látva egy helybéli paraszt azzal tréfálkozik, hogy Tonio biztos Canio feleségének, Neddának udvarol, ezért nem megy a kocsmába. Canio azonban csak a színpadon ismeri a tréfát, és ha Nedda, akire a célzás vonatkozott, valóban félrelépne, akkor „ez lenne a komédia vége…” A dudások érkezése jelzi, hogy nemsokára elkezdődik a mise, így a falu népe elindul a templom felé. A kórus a harangok kongását utánozza, innen kapta ez a rész a Harangkórus nevet. Miután a társaság elvonult, a komédiások táborában csak Nedda és a testileg torz Tonio maradnak. Nedda visszagondol a előbbi féltékenységi jelenetére és szívét balsejtelem tölti be, ugyanis a házastársi hűség területén nem tiszta a lelkiismerete. Miközben a madarakat figyeli, elvágyódik öreg férje mellől, hogy a madarakhoz hasonlóan szabadon élhessen. Nedda drámai hangulatú Madárdala a madarak repülését idézi. Közben Tonio settenkedik az asszony közelébe és szerelmével ostromolva addig nem tágít, amíg az a kezében levő korbáccsal arcon nem üti. Tonio elrohan és elrejtőzik egy fa mögött, azonban előtte még megfenyegeti Neddát: „…e tettért megbűnhődöl, asszony!”. Közben előlopakodik Silvio, Nedda szeretője és egymás karjaiban az esti találkát tervezgetik. Az asszony még a mai éjszakán örökre ott akarja hagyni a komédiásokat és szerelme mellett kezdene új életet. Miután kihallgatta beszélgetésüket, Tonio Canióért rohan, akivel még idejében érkezik vissza, hogy hallják Nedda utolsó szavait Silvióhoz. A parasztlegénynek sikerül elmenekülnie, Canio késsel a kezében követeli Neddától az idegen csábító nevét, az asszony azonban elszántan tagad. Időközben az esti előadásra összegyűlt a közönség, így a tragédia egyelőre elmarad. Canio hozzáfog arca kifestéséhez és közben azon rágódik, milyen keserű a komédiások sorsa. Ezen a ponton hangzik el az opera legszebb áriája, a Canio által énekelt Vesti la giubba (Kacagj, Bajazzó):  Szerep! Míg agyad szinte megszállja a téboly, A két felvonást egy lírai Intermezzo köti össze. Dallamanyaga az előbbi Canio-áriából és a Prológból származik. II. felvonásAz összeállított színpad előtt az egybesereglett falusiak várakoznak a színdarab megkezdésére. Időközben felemelkedik a függöny és megkezdődik a szokásos commedia dell’arte. Mielőtt Canio Pagliaccio jelmezében megjelenne a színen a játék szabályosan zajlik: Nedda Colombinát alakítja, aki elmondja, hogy csak késő estére várja haza a férjét, Pagliacciót. Közben kintről felhangzik Arlecchino szerenádja, majd megérkezik a szolga, Taddeo, akit Tonio alakít, hozza a sült csirkét, ahogyan úrnője parancsolta, de kihasználva az alkalmat, udvarolni kezd úrnőjének. Az ablakon belépő Arlecchino elzavarja az együgyű szolgát, majd Colombinával elfogyasztják a csirkét. A szerelmespár Colombina szökését tervezik, amikor berohan Tonio, hogy közölje: váratlanul megérkezett Colombina férje, Pagliaccio. Colombina ugyanazon szavakkal búcsúzik Arlecchinótól, mint korábban Silviótól: „Ma éjjel örökre a tiéd leszek.” A megcsalt férj szerepét Canio alakítja, az ő felléptével azonban egymásba fonódik a színház és az élet. Nedda Colombina szerepében igyekszik a játék könnyed hangját fenntartani, azonban a lelkében a hűtlenségen rajtakapott asszony rettegése kínozza. Canio már régen nem a szerepét játssza, a közönség azonban mindebből semmit sem vesz észre, sőt egyre lelkesebben tapsol az „élethű” alakítás láttán. Itt hallható a második legismertebb áriája "No, Pagliaccio non son" (Most nincs itt a bohóc!)  Nem! Most nincs itt a bohóc! Hamarosan ezután bekövetkezik a tragédia: Canio önkívületében szíven szúrja Neddát, majd a segítségére rohanó Silviót is leszúrja. A jelenet és az opera Canio kijelentésével ér véget: „La commedia è finita!” / „Vége a komédiának!”. Jelentősebb áriák
Válogatott felvételekKözösen Pietro Mascagni Parasztbecsület (Cavalleria Rusticana) című operájával.
Külön-felvételek:
MédiaEnrico Caruso előadásában, a felvétel 1907. március 17-én készült Enrico Caruso előadásában JegyzetekForrások
További információk |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
