Basseterre

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Basseterre
Basseterre látképe
Közigazgatás
Ország	Saint Kitts és Nevis
Alapítás éve	1627
Népesség
Teljes népesség	13 220 fő (2001)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	15 m
Terület	6,1 km² km²
Időzóna	Atlantic Time Zone
Elhelyezkedése
é. sz. 17° 17′ 54″, ny. h. 62° 44′ 03″17.298333333333, -62.73416666666717.298333°N 62.734167°WKoordináták: é. sz. 17° 17′ 54″, ny. h. 62° 44′ 03″17.298333333333, -62.73416666666717.298333°N 62.734167°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Basseterre témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Basseterre a Karib-tengerben fekvő Saint Kitts és Nevis fővárosa.

Basseterre (=alacsony föld) Saint Kitts szigetének déli partvidékén található, a Monkey Hill (Majom-sziget, 353 m) előterében.

A trópusi, szavanna klímájú település évi középhőmérséklete 26 °C, a májustól novemberig tartó időszakban kapja 1150 mm csapadékának döntő többségét.

Basseterre kikötője és a város északi határában elhelyezkedő Golden Rock nemzetközi repülőtér (hivatalos neve: Robert L. Bradshaw nemzetközi repülőtér) az utóbbi években átlagosan több mint 30 000 turistát fogad, akik természeti szépségei és a tengeri fürdés lehetősége miatt keresik fel. Közvetlen járatok vannak London, New York és Miami felé, a turistaszezonban más városokból is érkeznek ide gépek.

1493-ban, második útja alkalmával fedezte fel Kolumbusz a karib indiánok által lakott szigeteket. 1623-ban angol, majd egy évvel később francia telepesek szállták meg Saint Kitts szigetét; Nevis szigetén pedig 1628-ban tűntek fel az első angol telepesek. Az őslakosság kiirtása után az angolok Saint Kitts középső, a franciák pedig az északi és déli partvidéket foglalták el. 1664-ben Saint Kitts és Nevis is a franciák fennhatósága alá került, s ők alapították meg Basseterre-t. 1713-ban az angolok elűzték a franciákat, akik 1782-ben még visszafoglalták egy évnyi időre. 1783-ban Basseterre az angol koronagyarmat székhelye lett. 1866-ban nagy földrengés és tűzvész pusztított, de a város újjáépült. 1983. szeptember 19-én Basseterre a független szigetállam fővárosa lett.

A szigetek fő kincse a cukornád. A főváros északkeleti részén épült fel Basseterre legnagyobb ipari létesítménye, a cukorgyár. További mezőgazdasági termékek: trópusi gyümölcsök, gyapot termesztése, feldolgozása és exportja.

Itt található a Kelet-Karibi Központi Bank központja.

Az ország vasútvonalát a cukorgyárhoz való szállítás, a trópusi gyümölcsök és a gyapot kivitelének megkönnyítése érdekében fektették le.

Basseterre kikötője és a város északi határában elhelyezkedő Golden Rock nemzetközi repülőtér egyre több turistát fogad, akik az ország természeti szépségei és a tengeri fürdőzés miatt keresik fel.

A főváros szíve a mólókkal övezett kikötő környékén terül el. A város gyarmati időket idéző György-kori és Viktória-korabeli kereskedő- és lakóházai közé új szállodák, üzletek illeszkednek. Itt található a kormányzati szerveknek otthont nyújtó modern palota is.

A város jelképe a Szent György-katedrális. A korábbi római katolikus templom helyén a 17. század közepén épült anglikán templomot az 1886. évi földrengés után újjáépítették.

A város történelmi belvárosa 1998 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.^[1]

Lakosainak száma 15 500 fő (2005-ben), azaz a kicsiny ország népességének több mint negyede él itt. A városkában a polgárok négyötödét alkotó négereken és mulattokon kívül indiaiak, kínaiak, és európaiak is megtelepedtek.