A nyelvészetben a betűszó egyik típusa a mozaikszónak. Szószerkezetrövidítése úgy, hogy általában csak a lexikai jelentésű összetevőinek (egyszerű szavak és összetett szavak tagjai) a kezdőbetűit hagyják meg belőle.[1][2][3][4] Ellentétben az olyan rövidítésekkel, amelyek csak írásban képviselnek szavakat, és nem ejtik ki őket írásukat tükrözve (pl. u. kiejtve „utca”; km kiejtve „kilométer”; Bp. kiejtve „Budapest”),[5] a betűszókat a beszédben is használják. Alkotásuk egyike a szóalkotási módoknak, és mint ilyen a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszköze. Elsősorban a lexikológia (szókészlettan) foglalkozik vele, de az alaktan is, a nyelv rendszerébe való beillesztését tanulmányozva.
A betűszók jellegzetességei
Abból a szempontból, hogy miként ejtik őket, kétféle betűszó van. Egyeseket úgy lehet összeolvasni, mint a szokásos szavakat, például:
(franciául)CAPES [kaˈpɛs] (← Certificat d’aptitude au professorat de l’enseignement du second degré ’a középiskolai oktatásra való alkalmasságról szóló bizonyítvány’);[3]
(horvátul)ULUH [ˈu.luh] (← Udruženje likovnih umjetnika Hrvatske ’Horvátországi képzőművészek szövetsége’);[8]
Olykor arra törekednek az elnevezés és a betűszó alkotói, hogy az utóbbi homonimája legyen egy vele valamilyen kapcsolatban levő, már létező szónak. Ilyen például az ESPRIT (← angolEuropean Strategic Programme on Research in Information Technology ’Európai információ-technológiai kutatás stratégiai programja’),[9] amely a franciaesprit ’szellem’ szó homonimája.[10] Egyes elméletek szerint Jézus Krisztusnak is azért lett az egyik jelképe a hal, mert annak görög neve ιχθυσ ikhthüsz, ami pedig, mint létező szó, betűszóként elfedhetett mögöttes, rejtett jelentésként egy, a kereszténység üzenetét közvetítő görög nyelvű mondatot: Ieszosz Khrisztosz Theou (H)üiosz Szótér, azaz: ’Jézus Krisztus, Isten fia, Megváltó’.[11]
Más betűszókat csak a betűk neveit kiejtve lehet vagy szoktak összeolvasni:
Egyes nyelvekben bizonyos betűszók esetében mindkét kiejtési mód megtalálható, pl. angol UNO [juːenˈəʊ] vagy [ˈjuːnəʊ] (← United Nations Organization ’Egyesült Nemzetek Szervezete’),[13] francia ONU [ɔ.ɛnˈy] vagy [ɔˈny] (← Organisation des nations unies).[3]
(angolul)UNESCO (← United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization ’egyesült nemzetek oktatási, tudományos és kulturális szervezete’);[4]
(franciául)OTAN (← Organisation du traité de l’Atlantique nord ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’);[4]
(románul)RATB (← Regia Autonomă de Transporturi București ’bukaresti közlekedési autonóm társaság’);[7]
(horvátul)HDZ (← Hrvatska Demokratska Zajednica ’Horvát Demokrata Szövetség’).[8]
Vannak köznévi betűszók is, ritkábban egyéb szófajhoz tartozók is:
(bosnyákul)ANUBiH (← Akademija Nauka i Umjetnosti Bosne i Hercegovine ’Bosznia-Hercegovina Tudományos és Művészeti Akadémiája’).[15]
A betűszók beillesztése a nyelv rendszerébe
A betűszók lexikalizálódási folyamaton mennek át, azaz szóként alkalmazkodnak a nyelv rendszeréhez. Ez abban áll, hogy természetük szerint és az adott nyelv jellegzetességeitől függően determinánsok járulnak hozzájuk, többes számú alakot kapnak, toldalékolják őket, grammatikai nemet tulajdonítanak nekik és alapszókként szolgálnak egyéb szóalkotási módokban, mint a szóképzés vagy a szóösszetétel. Példák:
Az angol yuppie szót már eleve az -ie képzővel kreálták a young urban professional ’fiatal városi szakember’ szószerkezetből, és később mintájára a buppie (← black urban professional ’fekete városi szakember’) és guppie (← gay urban professional ’homoszexuális városi szakember’) szavakat.[6]
Amint a szokásos szavak, a betűszók is lehetnek jövevényszavak. Például több angol betűszót több nyelv is átvett: UNESCO, NATO, laser, KO (← knockout ’kiütés’ az ökölvívásban), WC (← water closet ’vízöblítéses illemhely’), OK. Több nyelvben használt német betűszó az SS (← Schutzstaffel ’védőosztag’).[4]
A betűszók lexikalizálódási foka az írásmódjukból is látszik. A leginkább lexikalizálódottak a köznéviek, amelyeket egyes nyelvekben kisbetűkkel vagy ilyenekkel is írnak, beleértve a kezdőbetűt is, a kiejtésüket tükröző alakban, például:
Egyes betűszókat már nem éreznek azoknak. Például a laser szót több nyelvben úgy írják, ahogy az angolban, és az adott nyelvek kiejtési szabályai szerint ejtik ki, a magyarban pedig írásban az angol kiejtést utánozva írják: lézer.[21]
A kevésbé lexikalizálódott betűszókat általában csupa nagybetűkkel írják. A magyarban[22] vagy a BHMSZ-ben[8][15][19][23] mindegyiket pontok nélkül a betűk után.
Egyes nyelvekben csak nagybetűkkel írják a betűszókat, és előfordulnak pontokkal vagy azok nélkül, beleértve ugyanazokat. A franciában például nincsenek hivatalos szabályok erre vonatkozóan, csak ajánlások. Az egyik szerint a betűző ejtésűeket pontokkal, az egybeejtetteket pedig azok nélkül ajánlatos írni, pl. S.N.C.F., illetve OTAN.[24]
A románhelyesírásnak van szabályzata. Ez kimondja, hogy a jövevény egybeejtett betűszók pontok nélkül írandók (pl. SIDA ’AIDS’), a többiek pedig írhatók pontokkal vagy azok nélkül (pl. O.N.U. vagy ONU), de megjegyzi, hogy a tendencia a pontok nélküli írásuk.[25]
(románul) Academia Română (Román Akadémia). Institutul de Lingvistică „Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” („Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” Nyelvészeti Intézet). Dicționarul ortografic, ortoepic și morfologic al limbii române (A román nyelv helyesírási, helyes kiejtési és alaktani szótára). 2. kiadás. Bukarest: Univers Enciclopedic. 2005; az interneten: Dexonline (DOOM2) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(franciául) Dubois, Jean et al.Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 6.)
Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0. 306–334. o. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
(franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. május 6.)
(bosnyákul) Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(franciául) Lacroux, Jean-Pierre. Orthotypographie. Orthographe & typographie françaises. Dictionnaire raisonné (Francia helyesírás és tipográfia). 1. kötet. 2007–2015; az interneten: Orthotypographie vol. I (Hozzáférés: 2020. február 8.)
Lengyel Klára. A ritkább szóalkotás módjai. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. ISBN 978-963-19-5880-5. 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
