Enyeden kezdte tanulmányait, ahol Áprily Lajos tanította irodalomra. Később a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Dolgozott a Nemzeti Újságnál, 1926-ban az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központnál, majd 1927–1934 között az Egyetemi Könyvtárnál. Ekkoriban számos kritikát, esszét és tanulmányt írt. 1928–1929 között állami ösztöndíjjal tanult a párizsi École des Bibliothecaires-ben. 1936-tól a Magyar Szemle helyettes szerkesztője, majd 1937-től a Magyar Szemle Társaság főtitkára volt. Eközben 1945-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Az 1940-es években tanárként is dolgozott, majd 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa lett. Király Istvánnal együtt elkészítették Mikszáth Kálmán összes műveinek kritikai kiadását, és Bisztray számos névtelenül megjelent írásról megállapította Mikszáth szerzőségét. Elhunyt 1978. január 6-án, örök nyugalomra helyezték 1978. január 18-án a Farkasréti temetőben.
Művei
Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye 1850–1904, sajtó alá rendezte B. Gy., Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1927[4]
A mai magyar irodalom. Tanulmány, Mai Magyarságunk Életrajza, 1939[4]
Az erdélyi tudományos élet és egyetemi gondolat. Tanulmány, Erdély Magyar Egyeteme, 1941[4]
Színházi esték 1930–1940. Tanulmányok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942[4]
Két ország ölelkezése 1791–1867. Bevezető tanulmány, In: Erdély Öröksége, X. kötet, Franklin-Társulat, 1942[4]
A magyar próza könyve I–II., Magyar Szemle Társaság (I. kötet) és Magyar Tudományos Akadémia (II. kötet), Budapest, 1942–1948, antológia, Kerecsényi Dezsővel társszerkesztésben (a művet eredetileg 3 kötetesre tervezték)[4]
Szenteleky Kornél irodalmi levelei 1927–1933, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta B. Gy. és Csuka Zoltán, Szenteleky Társaság, Zombor–Budapest, 1943[4]
Éltem én is Árkádiában. Versek, Láthatár, Budapest, 1943[4]
Színházi esték, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942
Az ősi föld. Novellák, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943[4]
Író és nemzet. Tanulmányok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
Jókedvű magyar irodalom, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968
Jókedvű magyar tudósok, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972
Mikszáth néprajza, Salgótarján, 1972
Könyvek között egy életen át, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
Jegyzetek
↑BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
