Branyicska

	Branyicska (Brănișca)
	A branyicskai Jósika-kastély
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Branyicska
Rang	községközpont
Irányítószám	337105
SIRUTA-kód	88555
	Népesség
Népesség	627 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	11
Népsűrűség	7,99 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	183 m
Terület	78,46 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 54′ 56″, k. h. 22° 46′ 48″45.915536°N 22.780070°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 56″, k. h. 22° 46′ 48″45.915536°N 22.780070°E
	Branyicska weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Branyicska (románul: Brănișca) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Maros jobb partján, Dévától 15,5 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Nevének forrása egy 'kis kapu', 'kis gyepű' jelentésű szláv *Braničьka alak (vö. Törcsvár román nevével). Történeti névalakjai: Baranchka (1323), Branchka vagy Barynchka (1519), Branychka (1523).

Története

A 15. században a Barancskai család uradalmi központja volt. 1485 után részben a Werbőczy családé.

1595-ben uradalmával együtt Jósika István erdélyi kancellár birtokába került. Ettől kezdve legnagyobb birtokosa a 20. századig a Jósika család volt, amely nemesi, később bárói előnevét is a faluról vette.

1760-ban 260 ortodox lelket írtak össze benne. 1777-ben 19 hajós jobbágy is lakta, akiket a sószállító hajók Maroson való vontatására köteleztek. Az 1817-es éhínséget követően a falusiak elzálogosították szilvásukat. Jósika Miklós 1824 után elengedte jobbágyainak az éhínség alatt felhalmozott adósságait, enyhített a robotkötelezettségen és a dézsmán.

1868-ban megépült a vasút és a falu mellett a vasúti híd a Maroson. A vasút fellendítette a falu életét, a határban bazaltkitermelés indult, a faluban vaskályhagyárat hoztak létre. 1932-ben egy útépítő vállalat kőbányát nyitott a faluban, amelynek kezdetben 130 alkalmazottja volt és ma is működik.

Népessége

1850-ben 465 lakosából 451 volt román, 10 cigány és 4 német nemzetiségű; 461 ortodox és 4 római katolikus vallású.
1910-ben 848 lakosából 722 volt román, 100 magyar és 20 cigány anyanyelvű; 741 ortodox, 37 római katolikus, 33 zsidó, 20 református, 10 görögkatolikus és 7 evangélikus vallású.
2002-ben 702 lakosából 691 volt román és 11 magyar nemzetiségű; 661 ortodox, 17 pünkösdista, 11 református, 7 baptista és 4 római katolikus vallású.

Látnivalók

A Jósika-kastély elődje a 15. században épült. A 16. században Bethlen Farkasé és Fráter Györgyé volt, utóbbi lakott is benne. Petrovics Péter leromboltatta. 1590-ben Szalánczi László reneszánsz stílusban, mint négyszög alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt építtette újjá. 1595-ben a török párti Szalánczi által védett várat Báthory Zsigmond darabontjaival megostromolta és Szalánczit kétszáz török védővel együtt felkoncolta. 1757-ben a négy sarokbástya közül kettő lakhatatlanul romos volt, a Maros felőli szárny félig le is omlott, és főleg az északi szárnyat használták. 1784-ben a felkelő parasztok felgyújtották, elpusztítva ezzel Jósika Antal könyvgyűjteményét. A 19. század elején állították helyre. Parkjában egy 18. századi, mára romossá vált kápolna, dák és római kőtár. Idősek szanatóriumaként működik.