Nagypestény

	Nagypestény (Peșteana)
	A Hátszeg vidéki múzeum
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Demsus
Rang	falu
Községközpont	Demsus
Irányítószám	337208
SIRUTA-kód	89384
	Népesség
Népesség	316 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 32′ 60″, k. h. 22° 49′ 22″45.549920°N 22.822781°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 60″, k. h. 22° 49′ 22″45.549920°N 22.822781°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypestény témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nagypestény (románul: Peșteana) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Hátszegi-medence nyugati peremén, Hátszegtől 13 kilométerre délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve délszláv eredetű, jelentése 'homokiak' (vö. Pöstyén nevével). Első biztos említése 1404-ből való, Pesten alakban. Ezután 1411–12-ben Pestienee, 1430-ban Pestyen, 1492-ben Nagh Pesthyen.

Története

Egy 1360-ból datált oklevél a Possana-i Balk román papról emlékezik meg.^[1] Birtokosaiból ágaztak el az 1519-ben összeírt Alsó, Csók, Filep, Illyés, Jár, Kamarás, Károly, Lehi, Nagy, Pap és Román családok. A 16. századtól 1883-ig református anyaegyházközsége volt. 1786-ban hatszáz lakosának 46%-a volt jobbágy, 27%-a zsellér és 24%-a nemes. Református egyházát ekkoriban a Zeyk, Naláczi és Kendeffy családok pártfogolták. Bár korán, már 1874-ben állami, magyar tannyelvű iskolát alapítottak a faluban, magyarul nagyrészt nem beszélő református hívei lassan felekezetileg is beolvadtak a többségi román lakosságba.

1850-ben 655 lakosából 482 vallotta magát román, 144 magyar és 21 cigány nemzetiségűnek; 558 görögkatolikus és 74 református vallásúnak.

1910-ben 684 lakosából 555 vallotta magát román és 126 magyar anyanyelvűnek; 552 görögkatolikus és 111 református vallásúnak.

2002-ben mind a 436 lakosa román nemzetiségűnek vallotta magát; 399 volt ortodox, 33 pünkösdista és 3 református vallású.

Nevezetességek

Református templomának építési ideje bizonytalan. A torony bejárata feletti két nyílás egykor talán felvonható kaput tartott. Az épületet a kis létszámú gyülekezet a 20. század végéig lelkiismeretesen gondozta, de a 2000-es évekre a hívek szinte teljesen elfogytak.^[2]
Ortodox (korábban görögkatolikus) temploma valószínűleg a középkor végén épült. A szentély és a hajó eltérő építési idejét a falak különböző vastagsága és a szentélynek a hajó hossztengelyéhez képesti 5-6 fokot eltérése árulja el. A Rudolf Wagner által irányított restaurálás 1924–26-ban nagyrészt elpusztította értékes belső festését.^[3]
Volt Mara-udvarház.^[4]
A Hátszeg vidéki Múzeum anyagát Anton Socaciu állította össze a 2000-es években, népi használati tárgyakból.^[5]
A falutól délnyugatra a Feneketlen tó nevű tőzegláp, a kereklevelű harmatfű nevű rovarevő növény élőhelye. A bemerészkedés életveszélyes, ugyanis csak a legnagyobb szárazságok idején lesz olyan vastag a mohaszőnyeg, hogy a közepén is elbírjon egy embert.^[6]

Hivatkozások

↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 399. o.
↑ Istvánfi Gyula: Erdélyi református templomok. Bp., 2001, [192]
↑ Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 247–252. o.
↑ www.mno.hu^{[halott link]}
↑ Robii frumosului. Muzee și colecții sătești din România. București, 2008
↑ 'Replica 2007. augusztus 30 – szeptember 5.. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)