|
CZ–4A hordozórakéta
A CZ–4A vagy Csang-cseng–4A (长征四号甲运载, , jelentése: „Hosszú Menetelés–4A”) háromfokozatú kínai hordozórakéta, melyet a CZ–3 (Csang-cseng–3 ()) rakéta alapján fejlesztettek ki hogy műholdakat juttasson poláris és Nap-szinkron pályára. Néhol tévesen Csang-cseng–4 ()-nek jelölik a típust. TörténeteA 1982-ben kezdődött a CZ–4 fejlesztése és gyártása a Sanghaji Űrrepülés-technológiai Akadémián a CZ–3 alapján, eleinte mint annak tartalékrakétája. Azonban az első kommunikációs műhold sikeres feljuttatása után a feladata a meteorológiai műholdak Nap-szinkron pályára állítása felé tolódott. A Hosszú Menetelés–4A háromfokozatú, folyékony hajóanyaggal ellátott hordozórakéta. Az első és második fokozat teljesen megegyezik a CZ–3 fokozataival. A két fokozat tetejére helyezték a szabályozható hajtóműves egységet, amelynek feladata a műholdak geoszinkron- vagy geostacionárius pályára helyezése. Egyszerre két műholdat tud pályára állítani. Osztálya megegyezik az amerikai Titan, az orosz R–36, vagy a francia Ariane rakétákkal. Hordozórakétaként 1988. szeptember 6-án a Kína–24 kísérleti meteorológiai műholdat állította pályamagasságba. Utolsó repülése 1990. szeptember 3-án volt. Összes indítások száma: 2. 2000-ben Kína megkezdte az új generációs rakétacsalád fejlesztését. Műszaki adatokA rakéta induló tömege 240 tonna, teljes hossza 41,9, legnagyobb átmérője 3,35 méter. Motorteljesítménytől függően: egy 1400 kilogrammos műholdat 900 km, egy 1650 kilogrammos műholdat 600 km, egy 4680 kilogrammos műholdat 200 kilométeres magasságba tud juttatni.
Indítási napló
Források A Wikimédia Commons tartalmaz CZ–4A hordozórakéta témájú médiaállományokat.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
