Ciklohexén

Ciklohexén
IUPAC-név	Ciklohexén
Más nevek	Tetrahidrobenzol, 1,2,3,4-tetrahidrobenzol, benzol-tetrahidrid, ciklohex-1-én, hexanaftilén, UN 2256
Kémiai azonosítók
CAS-szám	110-83-8
PubChem	8079
EINECS-szám	203-807-8
ChEBI	36404
RTECS szám	GW2500000
SMILES C1C=CCCC1
InChI 1/C6H10/c1-2-4-6-5-3-1/h1-2H,3-6H2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C6H10
Moláris tömeg	82,15 g/mol
Megjelenés	folyadék
Sűrűség	0,8111 g/cm³
Olvadáspont	−103,7 °C
Forráspont	82,8 °C
Oldhatóság (vízben)	gyakorlatilag oldhatatlan (0,21 g/l 20 °C-on)[1]
Gőznyomás	8,93 kPa (20 °C) 11,9 kPa (25 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F) Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704	3 1 0
R mondatok	R11, R22, R51/53, R65[1]
S mondatok	S9, S16, S24/25, S61, S62[1]
Lobbanáspont	−12 °C
Öngyulladási hőmérséklet	244 °C
Robbanási határ	1–5%
LD50	1950 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A ciklohexén egy színtelen átlátszó folyékony cikloalkén, melynek átható kellemetlen szaga egy olajfinomítóéra emlékeztet.

Hosszabb ideig napfénynek és levegőnek kitéve nem stabil és használat előtt ajánlatos átdesztillálni, hogy eltávolítsuk belőle a szerves peroxidokat.

A ciklohexént az adipinsav, a hexahidrobenzoesav, maleinsav, ciklohexanol és a ciklohexén-oxid gyártásakor használják. Ezen kívül oldószerként is alkalmazzák.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclohexene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.