|
Császárfalu
Császárfalu (németül: Kaisersdorf, horvátul: Kalištrof) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban. FekvéseFelsőpulyától 10 km-re északnyugatra a Lánzséri-hegység keleti lábánál fekszik. TörténeteA Várvidéknek ez a része már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az i. e. 2. században kelták éltek itt, akik már vaskohászattal is foglalkoztak. A római korban a terület Pannónia tartományhoz tartozott, majd a népvándorlás idején is lakott maradt. A germán törzseket avarok és szlávok követték. 800 körül Nagy Károly e területet az Ostmark tartományhoz csatolta és bajor, valamint frank telepesekkel telepítette be. A magyarok a 10. század elején terjesztették ki uralmukat erre a vidékre, mely a 12. században a lánzséri váruradalomhoz került. A település első írásos említése 1570-ből származik "Cazszarfolwa" alakban. Nevét az uradalom akkori birtokosáról Császár Miklósról kapta, aki 1562-ben lett Lánzsér ura. Ebben az okiratban, mely Sopron vármegye adóösszeírása a falu "noviter plantata", azaz újonnan alapított településként szerepel. Alapítása néhány évvel előbbre tehető, mint azt az adóösszeírás említi, hiszen ebben az időben az újonnan alapított települések 6-12 évig adó és robot mentességet élveztek. Császárfalvára délről menekült horvátokat telepítettek, akik zömmel 1521 és 1561 között érkeztek erre a vidékre. Császárfalva a szomszédos Borosddal bár horvát lakossága csökkent, ma is horvát nyelvszigetet alkot a felsőpulyai járásban. 1579-ben mát állt a templom is, anyakönyveit 1724-től vezetik. A település első német nyelvű említése csak 1640-ben történt „Kayzersdorf” alakban. Császárfalván kezdettől fogva jelentős volt a szőlőtermesztés és a fakereskedés, melyre a falu kiterjedt erdei szolgáltattak olcsó faanyagot. A fát általában a soproni vásáron értékesítették. 1612-ben a település az uradalommal együtt az Esterházy család birtoka lett. 1647-ben nyílt iskolája, ahol a szomszédos Borosd gyermekei is tanultak. A kuruc háborúk megkímélték a települést, mely 1769-ben szerepel először térképen. A falu a napóleoni háborúkat is épségben átvészelte, azonban 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztította és egy tűzvészben a település harmada is elpusztult. 1848 után a császárfalviak ismert sertéskereskedők voltak a Monarchia vásárain, de sokan éltek a mezőgazdaságból, kézművességből, erdei munkákból is. Vályi András szerint " CSÁSZÁRFALVA. Kaiserdorf, Kalisdorf. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Soprontól három mértföldnyire, határja szorgalmatos miveltetés után tűrhető termékenységű, de egyéb fogyatkozásaira nézve, a’ harmadik Osztályba számláltatott."[2] Fényes Elek szerint " Császárfalu, németül Kaiserdorf, horvát falu, Sopron vármegyében, Sopronhoz délnyugotra 3 mfd., 600 kath. lak. Van 600 h. szántóföldje, 24 hold rétje, 800 hold urasági tölgyes fenyves erdeje. Birja h. Eszterházy."[3] 1910-ben 1019, többségben horvát (846 fő) lakosa volt, jelentős német (154 fő) kisebbséggel. A magyarok száma 19 volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. Az első világháborút követő nélkülözések közepette sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Horvát többségét 1934-ben veszítette el a település, mára a horvátok már csak a lakosság 28%-át alkotják. 1971-ben Császárfalu és Borosd egy nagyközségben egyesült, 1991-óta ismét önálló község lett. 2001-ben 527 lakosából, 13 szlovák, 354 német, 150 horvát, 10 egyéb nemzetiségű.[4] Nevezetességei
Külső hivatkozások
Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
