|
Dianetika
A dianetika L. Ron Hubbard által az 1940-es években kidolgozott módszer, mely szerinte „az emberi elme működésének tudománya”. A tudományos világ által el nem ismert, széles körben vitatott módszer, segítségével Hubbard állítása szerint legyőzhetőek a nemkívánatos érzések, irracionális félelmek és pszichoszomatikus betegségek. A szcientológia egyház vallási gyakorlatának része. LeírásaA dianetika a görög „dia” (keresztül) és „nous” (ész) szavakból ered, és körülbelül azt jelenti, hogy „amit a lélek a testtel tesz”. TörténetL. Ron Hubbard a Szcientológia Egyház hivatalos álláspontja szerint az 1930-as évek elejétől vizsgálta a különféle embercsoportokat és az élet egészét. Ezzel szemben fia vallomása szerint azonban kutatásnak nevezhető tevékenységet nem folytatott (lásd: Interjú Archiválva 2012. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben). Az a benyomás alakult ki benne, hogy az élet alapvető mozgatórugója a túlélés. Ez azonban szerinte nem csupán egy területre terjed ki, ahogy azt más nézetek állították, hanem négy területen valósul meg: az egyén, a partnerkapcsolata, illetve családja (a szexualitás is ide tartozik), csoportja és az egész emberiség túlélése által, amelyeknek az optimális túlélés érdekében egymással harmóniában kell állniuk. Az elmélet kidolgozója szerint a dianetika létrehozását a következő probléma inspirálta: „Mit kell tartalmaznia az elme tudományának?
(L. Ron Hubbard: Dianetika: A mentális egészség modern tudománya) Ennek a definíciónak szerinte az akkor létező ismert tudományok egyike sem felelt meg, a dianetika viszont igen. Legelső, dianetikáról szóló népszerűsítő könyve a Dianetika: A mentális egészség modern tudománya című munkája (1950), amelyet azután számos egyéb könyv követett, például A túlélés tudománya, A Dianetika 55, amelyek magyarul is megjelentek. A dianetika rendszerét Hubbard később beépítette a szintén általa kezdeményezett szcientológia gyakorlatába is. Dianetika: A mentális egészség modern tudománya című könyvrőlA Will Durantnek ajánlott könyv célja részletes leírást adni az elme működésről, annak anatómiai struktúrájától függetlenül. Tárgyalása szerint az elmének két része van: az inger-reakció mechanizmuson alapuló „reaktív elme” és az „analitikus elme”. A reaktív elme azonosságokban „gondolkodik”, azaz egyértékű logikája van. Ezt a szervezet vészhelyzetekben használja, ekkor az illető tudatossági szintje lecsökken. Az analitikus elme ezzel szemben különbségekben gondolkodik. Az elme működésének leírásán kívül a könyv tartalmaz egy módszert is, amellyel alkotója szerint módunk nyílik rá, hogy a reaktív elme hatását a gondolkodásunkra, érzelmeinkre korlátozzuk, illetve megszüntessük, ezáltal növelve az analitikus elme működésének tisztaságát. L.Ron Hubbard 1950. szeptember 23-án előadásában elmondja, hogy „már hónapok óta tesztelik” a dianetikát. A „Hitelesítési projekt” pszichometriai adatai 7-től 10 napig terjedő auditálásokat értékeltek, 80 személyen. Tíz nap alatt az érintett személyek IQ szintje 2 és 26 pont közötti értéket ugrott. Ezeket a teszteket Gordon Southon, okleveles pszichometrikus készítette és Dr. Ibanez felügyelte, aki Freudnál tanult és a Sorbonne-on szerzett diplomát. Ezek az emberek és intézmények, mint például a Columbia Egyetem vagy a Nemzeti Rorschach Intézet elhatározták, hogy olyan nehézsúlyú hitelesítést adnak, amihez vita nem fér. A szcientológia kezdeteiL. Ron Hubbardot 1950 őszétől – miután a dianetika technikáit használó személyek tömegesen kezdtek előző életekbeli tapasztalatokról, emlékekről beszámolni, valamint mivel ugyancsak tömegesen léptek ki a testükből és számoltak be testen kívüli érzékelésről a dianetika használata közben vagy után – az a kérdés kezdte foglalkoztatni, hogy „ki használja” az elmét. Végül arra a következtetésre jutott, hogy az ember személyisége egy öntudattal rendelkező tudatossági egység, egy szellemi létező, maga a szellemi lény. Tevékenységének fő irányvonala ezután átkerült a vallás területére, mivel az embert és az életet szerinte csak a vallás tárgyalja megfelelő módon, azaz szellemi megközelítéssel. Ebben az értelemben a dianetikát a szcientológia előfutárának tekinthetjük. KritikákA dianetika megítélése ellentmondásos és általában csak a szcientológusok fogadják el, akik többsége szerint a dianetika technikái bár hatásosak, de a szcientológia technikák hatékonyabbak náluk. A dianetika módszerét eredetileg az egyes pszichoszomatikus betegségek gyógyításának technikájaként hirdették, azonban a dianetika követői később visszavonták minden az egészségügyi előnyeire vonatkozó pozitív állításukat amiatt, hogy elkerüljék a szigorú egészségügyi jogi szabályozást. További információkTámogatói
Ellenzői
|
