Dunahidas

	Dunahidas (Most pri Bratislave)
; Dunahidas címere	; Dunahidas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Szenci
Rang	község
Első írásos említés	1235
Polgármester	František Mastný
Irányítószám	900 46
Körzethívószám	02
Forgalmi rendszám	SC
	Népesség
Teljes népesség	3913 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	113 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Terület	19,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 17° 16′ 10″48.140833°N 17.269444°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 17° 16′ 10″48.140833°N 17.269444°E
	Dunahidas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dunahidas témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a Pozsonyi kerületi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hidas (egyértelműsítő lap).

Dunahidas (korábban Pruk, szlovákul Most pri Bratislave, németül Bruck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában.

Fekvése

Pozsony központjától 12 km-re keletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik. 1947 óta Hideghét tartozik hozzá.

Nevének eredete és jelképei

Neve a Kis-Dunán itt átvezető híddal kapcsolatos. Az új címerét 2000-ben fogadták el. Kék pajzsban, zöld mezőn álló ezüstruhába öltözött szent, arany nimbusszal. Jobb kezében jobbharánt aranykopját tart, baljában aranycsatos ezüstövet. Előzménye egyházi motívum, Szent Tamást ábrázoló pecsétlenyomat a 17. századból.^[2]

Története

Már a 8. században szláv település volt a helyén.^[forrás?]

A falu első fennmaradt írásos említése oklevélben 1238-ban Pruck alakban történt. A faluba a 13. században németeket telepítettek be, akik kiváltságokat is kaptak. Az oklevelek szerint már korábban is volt temploma. 1315-ben említik régi templomát,^[3] majd 1335-ben, 1390-ben és a Pázmány-féle jegyzékben.

Egykor az éberhárdi uradalomhoz tartozott. 1562-ben lakói reformátusok lettek. A török elleni és a kuruc harcok következtében elnéptelenedett. A 18. század második felében Karintiából érkeztek német ajkú katolikus telepesek ide, katolikus plébániáját 1762-ben alapították újra.

Vályi András szerint "PRUK. Portalis Német falu Pozsony Vármegyében, az Éberhárdi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Éberhárdnak szomszédságában, Püspöki, és Szúnyogdihoz is közel; határja 2 nyomásbéli, legelője kevés, de hasznos; réttyei közel vagynak az erdőhöz."^[4]

Fényes Elek szerint "Pruck, német falu, Poson vmegyében, a pesti országutban, a Csalóközben, 753 katholikus 13 evangelikus, 7 zsidó lak. Kis erdő. F. u. az eberhárdi uradalom."^[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A németeket 1945-ben kitelepítették, helyükre szlovákok települtek.

Népessége

1880-ban 921 lakosából 549 német, 314 magyar, 10 szlovák anyanyelvű és 48 csecsemő volt. Hideghét 146 lakosából 95 magyar, 28 szlovák, 14 német anyanyelvű és 9 csecsemő volt.

1910-ben 1161 lakosából 1008 német, 121 magyar, 22 szlovák és 10 egyéb anyanyelvű volt. Hideghét 123 lakosából 106 magyar, 16 német és 1 más anyanyelvű volt.

1921-ben 1375 lakosából 1024 német, 288 magyar és 51 csehszlovák volt.

1930-ban 1471 lakosából 1343 német, 82 magyar, 29 csehszlovák és 5 zsidó volt. Ebből 1462 római katolikus, 5 izraelita, 3 evangélikus és 1 egyéb vallású.

2011-ben 2144 lakosából 1883 szlovák és 41 magyar volt.

Neves személyek

Itt szolgált Burger György Kristóf (1622–?) evangélikus lelkész.
Itt szolgált Bognár Gergely (1868-1947) szentszéki tanácsos, kanonok, plébános.
Itt szolgált Király József (1897-1960) esperes-plébános, újságíró, politikus, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

Első világháborús emlékmű

Gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.
A Hideghéthy család kastélya a 17. században épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Heraldický register SR^{[halott link]}
↑ Pozsonyi káptalan, Capsa 60, fasc. 5, No. 3.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Štefan Oriško 2007: K výsledkom výskumu kostola v Moste pri Bratislave. In: Archaeologica historica 32.
Mária Smoláková 2007: Stredoveké nástenné maľby kostola v Moste pri Bratislave. In: Archaeologica historica 32.
Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Heraldický register SR^{[halott link]}

[3] Pozsonyi káptalan, Capsa 60, fasc. 5, No. 3.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]