Horvátgurab

	Horvátgurab (Chorvátsky Grob)
; Horvátgurab címere	; Horvátgurab zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Szenci
Rang	község
Első írásos említés	1514
Polgármester	Radovan Benčík
Irányítószám	900 25
Körzethívószám	02
Forgalmi rendszám	SC
	Népesség
Teljes népesség	6830 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	250 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	141 m
Terület	15,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 13′ 39″, k. h. 17° 17′ 27″48.227500°N 17.290833°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 39″, k. h. 17° 17′ 27″48.227500°N 17.290833°E
	Horvátgurab weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátgurab témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Horvátgurab (szlovákul Chorvátsky Grob, horvátul Hrvatski Grob, németül Kroatisch-Eisgrub) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.

Fekvése

Pozsonytól 15 km-re északkeletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorban is laktak emberek.

A mai település helyén álló falut 1214-ben Monar néven említik először. Lakói egykor főként ékszerkészítéssel foglalkoztak. Ez a korai falu később elpusztult és csak akkor népesült be újra, amikor a birtokos Illésházy István engedélyével 1552 körül, Sziszek és Kostajnica vidékéről a török támadások elől menekülő mintegy 2000 horvát telepes érkezett erre a vidékre. A horvátok főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és fafaragással foglalkoztak, asszonyaik pedig hímzéssel, csipkeveréssel tettek szert bevételre. A településnek 1780-ig tiszta horvát lakossága volt, ezután azonban fokozatosan elszlovákosodott.

Vályi András szerint "Horvát Guráb. Horvát, és tót falu Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosal katolikusok, fekszik Bazinhoz egy mértföldnyire, Cseklésznek szomszédságában, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és jelesek, bora nevezetes, eladásra is meglehetős alkalmatosságok lévén, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Guráb (Horvát, Kroboth Veiszgrob), tót falu, Pozsony vmegyében, ut. p. Cseklésztől nyugotra 1/4 óra: 610 kath., 3 evang. lak., kik ezelőtt horvátok valának, s mostan is még különös beszédmódjukból sok megmaradt. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; erdeje, rétje szép. F. u. gr. Pálffy Ferencz."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Ma már nem él számottevő horvát lakosság a településen, de a horvát hagyományokat ma is ápolják. A 2000-es évek végén masszív betelepülési hullám indult, főként Feketevíz nevű részén épültek új lakónegyedek. Ennek köszönhetően mára a falu lakossága a 4 ezer főt is meghaladja.

Népessége

1880-ban 861 lakosából 545 szerbhorvát, 223 szlovák, 25 magyar, 11 német, 2 egyéb anyanyelvű, 6 idegen és 49 csecsemő; ebből 830 római katolikus, 21 evangélikus és 10 zsidó vallású volt.

1910-ben 1137 lakosából 687 szlovák, 330 horvát, 85 magyar, 23 rutén, 9 német és 3 más anyanyelvű volt.

1970-ben 2080 lakosából 2052 szlovák és 14 magyar volt.

1980-ban 1919 lakosából 1889 szlovák és 13 magyar volt.

1991-ben 1571 lakosából 1539 szlovák, 15 magyar és 12 cseh volt.

2001-ben 1587 lakosából 1546 szlovák, 13 magyar, 10 horvát lakosa volt.^[4]

2011-ben 3789 lakosából 3526 szlovák, 34 magyar, 31 horvát, 26 cseh és 172 egyéb nemzetiségű volt.^[5]

2021-ben 6830 lakosából 58 (+25) magyar, 1 (+1)cigány, 13 (+36) ruszin, 6192 (+38) szlovák, 186 (+38) egyéb és 380 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Neves személyek

A községben élt 24 évig Milo Urban szlovák író, egykori lakóházában emléktábla áll.
Itt szolgált 1807-ben Dworan Márton esztergom egyházmegyei katolikus pap, alesperes, táblabíró.
Itt született Vladimír Fekete (1955), az Azerbajdzsáni apostoli prefektúra (tulajdonképp egész Azerbajdzsán) első katolikus püspöke.

Nevezetességei

Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1589-ben épült későgótikus stílusban, később többször átépítették.
A Szentháromság kápolna a 17. században épült, mai formáját 1880-ban nyerte el.
A templom előtt áll dr. Josip Andrič (1894-1967) horvát zeneszerző és író mellszobra, akinek Nagy szerelem című regénye a községben játszódik.
A Horvát utcában még látható néhány szép, népi építésű 19. századi lakóház.
A faluban Horvát Kulturális Egyesület működik.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Horvátgurab lakossága^{[halott link]}
↑ 2011-es népszámlálási adatok. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
↑ ma7.sk

Források

Bazovský, I. - Čambal, R. - Gregor, M. 2008: Výrobné objekty z neskorej doby laténskej v Chorvátskom Grobe, časť Čierna Voda. In: Eduard Droberjar - Komoróczy Balázs - Dagmar Vachútová (ed.): Barbarská sídliště. Brno, 495-516.
Anton Václavík 1924: Povery v podunajskej dedine. Sborník Matice slovenskej II.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Horvátgurab lakossága^{[halott link]}

[5] 2011-es népszámlálási adatok. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)

[6] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]